A börtönbizniszben részt vevő Soros-szervezetek ismét külföldön támadják Magyarországot

Másként látja ezt például a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság, amely sajtóértesülések szerint az Európa Tanácsnál érné el azt, hogy a bűnözőket védő ügyvédek mégis megkapják a sikerdíjukat. A szervezet az elmúlt hetekben azzal a kéréssel fordult az Európa Tanácshoz, hogy a testület hatálytalanítsa az Országgyűlés döntését, amelynek értelmében a magyar kormány kérésére 2020 végéig felfüggesztették a fogvatartottaknak megítélt kártérítési összegek kifizetését a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos, iparszerű visszaélések megszüntetése érdekében.

A számok azt mutatják, hogy az elmúlt években igen nyereséges üzletággá nőtte ki magát a Soros György befolyásos hálózatához köthető börtönbiznisz.

A perek indokát elvileg a hazai fogvatartottak kényelmetlenségei szolgáltatják, és az emiatt nemzetközi bírói fórumokon megítélt kártérítések csaknem 70 százalékát fölözhetik le ügyvédek. A letéti számláikra érkezett utalások aránya alapján, a mintegy 13 ezer (2017 és 2020 között lefolytatott) eljárásból kilencezer esetben bizonyosan kaptak jogi képviselőt az államot perlő rabok és letartóztatottak. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 2017-es módosítása és 2019. december 31-e között 8,6 milliárd forintot pereltek ki Magyarországtól a fogvatartottak, ami összességében 135-225 millió forint bevételt jelent az érintett jogászok számára. A Soros-féle CEU-n (a Közép-Európai Egyetem) tanult, később a külföldről támogatott Magyar Helsinki Bizottságnál (HCC) is megfordult Fahidi Gergely ügyvédi irodája az egyik legnagyobb nyertesként – 324 kártérítési per során, elítélt személyeket képviselve – a magyar állammal szemben kártérítés gyanánt 517 millió forintot kapott, a Mohácsi Ügyvédi Iroda pedig közel 815 millió forintot.

Itt érdemes felhívni a figyelmet egy álságos ellentmondásra, amely nagyban jellemezte az elmúlt évtized során az NGO-k és különféle ellenzéki véleményformálók kommunikációját. Ennek a lényege, hogy egy demokratikus jogállamban a kitűzött közpolitikai célok – a társadalmi igazságosság elérése, illetve kikényszerítése – érdekében a börtönök felújítása, a férőhelyek bővítése a fontos lépések sorába tartozik, még ha ez nem is feltétlenül tetszik a liberális emberijog-védők jelentős részének.

Amikor a kormány konkrét programokat valósít meg egy évtizedes probléma megoldása érdekében, akkor az szolgáltatja az ellene irányuló támadások alapját. Majd ezt követően az a bírálat tárgya, hogy nem tesz lépéseket.

A 2010 utáni magyar kormányok folyamatosan törekedtek a hazai börtönök túltelítettsége kérdésének hatékony kezelésére, amelyre legelsőként a megoldást egy 2010-ben elindított férőhelybővítési program kínálta. Még abban az évben az Állampusztai Országos Bv. Intézet solti körletrészében, majd 2011-ben a Fővárosi Bv. Intézet Gyorskocsi utcai objektumában emelkedett a börtönférőhelyek száma, később pedig Pécsett, Kecskeméten és a Budapesten is jelentős kapacitásbővítést hajtott végre a kormány. 2016-ban már az Állampusztai Országos Bv. Intézet Solti alegység kapott egy teljesen új kivitelezéssel létrehozott, nemzetközileg is korszerűnek számító körletépületet. Később ugyancsak sikeres beruházás történt a Váci Fegyház és Börtön esetében, amelynek fogvatartotti befogadóképessége 120 férőhellyel bővült.

2020 nyarán az országos büntetés-végrehajtási férőhelybővítés keretében Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmasan adták át az új intézeti épületszárnyakat. Korábban a Fogvatartottak reintegrációja elnevezésű uniós projektben országosan 4,2 milliárd forint uniós támogatásból – az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében – megvalósult program révén családi látogató egységek kialakítása történt meg, amely a szabadulás utáni visszailleszkedést segíti. Emellett megkezdődött az áldozatvédelmi rendszer korszerűsítése, amely a többi közt az áldozatvédelmi központok kialakítását, az ott elérhető ingyenes jogi, pszichológiai, pénzügyi segítséget jelenti, éjjel-nappal hívható, ingyenes segélyhívó számmal és a védett házak rendszerével.

A Soros-támogatott liberális jogvédő hálózattal és a börtönbiznisz nyerteseivel ellentétben a magyar kormány kiemelten fontosnak tartja a társadalom felé annak deklarálását is, hogy a kormány a sértettek és az áldozatok oldalán áll

– amit világosan mutatnia kell a jogi-döntési környezetnek is. Ezért hozták meg a bővítésen túl az előbb említett intézkedések sorát, amelyek elsődlegesen a sértettek érdekeit szolgálják, és ezért döntöttek a kártalanítási összegek kifizetésének felfüggesztéséről. A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről rendelkező törvényt Áder János köztársasági elnök 2020. március 4-én írta alá (ezt követően még januárban sub specie kormányrendeletben a kormány azonnali hatállyal felfüggesztette a börtönkártérítések kifizetését).

Másként látja ezt például a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság, amely sajtóértesülések szerint az Európa Tanácsnál érné el azt, hogy a bűnözőket védő ügyvédek mégis megkapják a sikerdíjukat.

Ez a szervezet az elmúlt hetekben az Európa Tanácshoz fordult egy beadvánnyal azt kérve, hogy a testület hatálytalanítsa az Országgyűlés döntését arról, hogy a magyar kormány kérésére 2020 végéig felfüggesztették a fogvatartottaknak megítélt kártérítési összegek kifizetését a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos, iparszerű visszaélések megszüntetése érdekében. A Helsinki Bizottság egy ugyanilyen típusú beadványt már benyújtott idén májusban a strasbourgi székhelyű regionális szervezethez, most ezt a lépésüket ismételték meg. A nemzetközi lobbi elszántságát mutatja, hogy a börtönbiznisz felszámolását célzó új szabályozást a kártérítési pereken egyik érdekelt ügyvédje, Karsai Dániel 2020. júniusban megtámadta az Alkotmánybíróságon.