A Szent Korona nevében

2019.04.24. 15:15

Kövér László: a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú

Nincs veszélyesebb döntés egy államra nézve, mint egy megmásíthatatlan rossz ítélet, nincs veszélyesebb ellensége egy társadalomnak, mint egy alkalmatlan bíró.

Budapest, 2019. április 24. Kövér László, az Országgyûlés elnöke beszédet mond a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián az Országházban 2019. április 24-én. MTI/Kovács Attila

Forrás: MTI

Fotó: Kovács Attila

A bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán.

„A bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik”

- fogalmazott a házelnök.

Nincs veszélyesebb döntés egy államra nézve, mint egy megmásíthatatlan rossz ítélet, nincs veszélyesebb ellensége egy társadalomnak, mint egy alkalmatlan bíró: ez a felelősség teszi a bírói hivatást magasztossá – tette hozzá a házelnök.

Az állam egyik sarokkövét alkotta meg az 1869. évi 4-es törvény, és nyolcvan évig hatott. Nem véletlen, hogy éppen addig élt, amíg a magyar állami függetlenség, a 20. század közepéig

- mondta a házelnök.

Szerencsés az a nemzedék, amely újjászervezheti az államot. 1990-ben a kommunizmust, 2010-ben a posztkommunizmust sikerült lezárni, és a 21. századra újjáépülhetett a magyar állam – mondta Kövér László.

A házelnök „önkritikus” észrevételként hozzáfűzte: jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet.

„Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint, a Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket”

- mondta Kövér László.

Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Ehhez vezet a liberalizmus és az emberi jogok nevében terjesztett abnormalitás, teljes értékvesztés és a természet rendjének tagadása. Ez a lényege ma az európai politikának, ez a veszély fenyegeti az európai államokat

- fejtegette a házelnök.

A törvényeknek van értéktartalmuk, amely végső soron a lelkiismeretben gyökeredzik, és ettől sem a jog alkotója, sem a jog alkalmazója nem vonatkoztathat el. „Ezért korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?” – fogalmazott Kövér László.

Minden világnézeti, szemléleti, értékrendi, politikai különbözőség mellett meg kell védeni közös jövőnk biztosítékát, a cselekvőképes államot

- fűzte hozzá.

Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény előtti rövid sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:

a magyar bírói függetlenség 99 százalékos, és csak azért nem mond 100 százalékot, mert azt nem illik. Magyarországon működik a bírói függetlenség kiérlelt garanciarendszere, nincs olyan ember, aki odamehetne egy bíróhoz és megmondhatná neki milyen ítélet szülessen

- fűzte hozzá a főbíró.

Darák Péter a konferencia zárszavában arról beszélt, hogy a rendszerváltás harminc éve zajlik a magyar bíróságokon. A bíró feladata nem csupán a tradíciók gondozása, hanem újjáteremtése is. Az elmúlt időszakban a megújulás a bírói testület filozófiájává vált, ám mindez olyan légkörben zajlott, amelyben a demokratikus átalakítást sokkal inkább a jogalkotástól, semmint a bírói jogfejlesztéstől várták.

A bíróságok egyedi döntései a mindennapok részévé tették az emberi méltóság, a jóhiszeműség, a tisztesség, a törvény előtti egyenlőség, az arányosság elvét. Az egyes bírói döntések a joguralom egységét és állandóságát alapozzák meg

- jelentette ki.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy a magyar jogállamiság ezeréves, a Szent Korona pedig megtestesíti a magyar államiságot.

Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a közigazgatási bírók számára is biztosítják a független és professzionális bíráskodáshoz szükséges feltételeket.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián az Országházban 2019. április 24-én

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!