Jelentős béremelés jön a magyar kórházakban

Több fronton is folyamatosan halad az egészségügyi ágazat megújulása: átlátható viszonyokat teremtenek az állami és magánellátás között, jelentősen megemelik az ápolónők és védőnők bérét, rendezik a kórházak adósságait, illetve ezzel együtt új gazdálkodási rendszert alakítanak ki a kórházaknak, hogy stabilabbá és hatékonyabbá váljon a pénzügyi hátterük – nyilatkozta a Magyar Időknek Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

A tárcavezető a lapnak elmondta: az állami és magánegészségügy szétválasztásának tervezete előrehaladott állapotban van, és bár mindkettőnek van helye az ágazatban, nélkülözhetetlen, hogy tiszta és átlátható viszonyrendszert alakítsanak ki. Hozzátette: ezzel kapcsolatban erős érdekek ütköznek össze, amelyek nyilvánvalóan érdeksérelmeket és rendkívüli reakciókat fognak előidézni, de erre fel vannak készülve.

„Fontos, hogy a magánkórházak ne tudják kijátszani az állami ellátóhelyeket, és fordítva”

– tette hozzá az orvosprofesszor.

Kásler Miklós arról is beszélt, hogy

a kormány jelentősen megemeli a szakdolgozói béreket: négy év alatt összesen 72 százalékkal az idei alapbérhez képest.

Mint mondta, a béremeléssel céljuk az utánpótlás-növelés is, ugyanakkor ez csak egy intézkedés a sok közül. „Abból indulunk ki, hogy soha nem tudunk annyit fizetni az ápolónőknek itthon, mint amennyit Németországban kereshetnek, ugyanakkor a németek sem tudnak olyan magas bért adni, mint az amerikaiak. Ezt áthidalva a magyar kormány a lakhatás megkönnyítését is célul tűzte ki a béremelések mellett, mert ennek biztosan van visszatartó ereje, ahogy az ösztöndíjaknak is” – fogalmazott.

A miniszter az idei kórházi konszolidációval kapcsolatban elmondta, hogy az intézmények eladósodásának hátterében több ok is húzódhat, ezeket nagyon pontosan fel kell mérni és biztonságos, hosszú távon is hatékony gazdálkodást kialakítani.

Szavai szerint szükség van az egészségügyi intézmények felett ellenőrző pozíciót betöltő személyekre,

akiket hívhatunk akár kancellárnak vagy pénzügyi biztosnak is, azonban nem olyan hatáskörrel fognak bírni, mint más ágazatok kancellárjai.

Ezt az intézkedést azután tudják majd bevezetni, ahogy elkészül a tizenöt legjobban eladósodott kórház értékelése, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) végez, de Kásler Miklós felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy ők is adjanak szakembert a vizsgálathoz.

A miniszter kijelentette: a kórházak gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék arra mutatott rá, ami nem működik jól. Kiemelte, hogy nem úgy kell vizsgálni a kórházak pénzügyi viszonyait, mint más intézményekét, hiszen az egészségügy speciális helyzetben van, mely két törvényszerűségből fakad:

az egyik, hogy minden beteget el kell látni, ez számít prioritásnak. A másik viszont az, hogy nem vállalhat kötelezettséget az adott kórház olyan ellátásra, amelyre már nincs fedezet

– mondta. A két szempont közti szinkront a teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszere is megbontja, hiszen emiatt gyakran egyre magasabb progresszivitású intézményekbe terelik a betegeket: a városiból a megyei kórházba, a megyeiből az országos intézetbe.

Az Országos Onkológiai Intézet vezetőjeként van tapasztalatom arról, hogy míg a tvk felső határáig teljes térítéssel tudtuk ellátni a beteget, addig azt átlépve – az úgynevezett regresszív sávban – már csak 80 százalékban kaptuk vissza az ellátás teljes összegét. Ha ezen is túlléptünk, akkor egy forintot sem kaptunk a beteg ellátása után – idézte fel a korábban gyógyító orvosként dolgozó miniszter, hozzátéve, a betegeket ennek ellenére el kellett látni, hiszen innen nem küldhettek tovább senkit. Az adósságállomány egy része ebből is fakad, illetve abból, hogy mindennek emelkedik az ára – hangsúlyozta.

Kásler Miklós elmondta: a nyugdíjaskorú ápolók és orvosok továbbfoglalkoztatásáról nem terveznek jogszabályt módosítani, az ügy jelenleg nincs napirenden. A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háziorvosok jelentős része nyugdíjkorhatár felett van, és számukra továbbra is biztosítják a foglalkoztatást.

Az elvándorlás az utóbbi években jelentősen csökkent mind az orvosok, mind az ápolók esetében

– tájékoztatott a tárcavezető, hozzátéve: úgy látja, hogy a jövőben sem fog romlani a helyzet.

A hálapénzrendszert Kásler Miklós szerint úgy lehet kiiktatni, ha a béremelésekkel elérik azt a színvonalat, amikor nem lesz már szükség erre, ez azonban nem néhány év munkája. Hozzátette: a magyar társadalomba sajnos már mélyen beivódott a paraszolvencia, azonban vannak orvosok, köztük ő is, aki nem fogadott el hálapénzt.

– Egyes betegek ezt azzal teszik egyenlővé, hogy ha az orvos nem fogad el tőlük pénzt, akkor biztos halálra vannak ítélve. Ezt a romboló hálapénzrendszert tehát le kell építeni – emelte ki a miniszter. Kásler Miklós hangsúlyozta:

a gyógyítás alapfeltétele a bizalom,

ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a médiumok ne végezzenek lejáratókampányokat az egészségügy ellen.

Borítókép: Kásler Miklós. Forrás: Magyar Idők / Mirkó István