Maduro ellenzéki képviselőket vádol a merényletben való részességgel

A rádióban és a televízióban közvetített hosszú beszédében Maduro bemutatta az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet valódiságát szerinte igazoló bizonyítékokat.

Az elnök azzal vádolta meg a jelenleg külföldi száműzetésben élő Julio Borges volt házelnököt, hogy köze volt a szombaton Caracasban elkövetett dróntámadáshoz. Maduro az incidens után elfogott hat ember vallomásaira hivatkozott.

„Minden nyilatkozat Julio Borgesre utal, aki a leköszönő kolumbiai kormányzat által őrzött egyik birtokon él. Tudjuk, hogy elég hitvány az ilyen jellegű eseményekben való részvételhez” – hangoztatta Maduro.

Az Európai Parlament Szaharov-díjával kitüntetett Julio Borges Twitter-üzenetben reagált az elnök kijelentéseire. „Sem az ország, sem a világ nem hisz a te merényletről szóló bohózatodban” – írta. „Tudjuk, hogy ez egy megrendezett incidens volt annak érdekében, hogy üldözhess és elítélhess bennünket, akik szembeszállunk a diktatúráddal” – tette hozzá.

Borges mellett az elnök Juan Requesens ellenzéki képviselőt is megvádolta a merényletben való bűnrészességgel. Borges és Requesens nevét az egyik őrizetbe vett nyugállományú katona említette egy videofelvételen, amelyet Maduro levetített beszéde közben.

Requesens pártja, az Igazság Mindenekelőtt Twitter-oldalán közölte, hogy a képviselőt és nővérét kedd este őrizetbe vette a venezuelai kémelhárítás, a Sebin.

Maduro beszédével egy időben Diosdado Cabello, a vitatott körülmények között megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke, a chávista rendszer második számú vezetője bejelentette, hogy a testület már szerdán tárgyal a „Maduro elleni merénylet által érintettek” mentelmi jogának feloldásáról, ami után bíróság elé állíthatják őket.

Az ellenzékiek kezén lévő utolsó intézmény, a venezuelai parlament a hatalom keddi bejelentései után néhány órával pártatlan vizsgálatot követelt a dróntámadás ügyében.

A támadás szombaton Caracasban a Nemzetőrség (GNB) fennállásának 81. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, Nicolás Maduro beszéde közben történt. Két, robbanóanyaggal megrakott drónt irányítottak a rendezvény fölé. Egyiket a biztonsági erők eltérítették, míg a másik magától lezuhant, egy lakóháznak ütközött. Az elnök és az ország felső vezetésének tagjai sértetlenek maradtak. Maduro szombaton Juan Manuel Santos leköszönő kolumbiai elnököt vádolta meg azzal, hogy ő áll a merénylet mögött, amit Bogotá kategorikusan visszautasított. Santos mellett meg nem nevezett egyesült államokbeli „pénzembereket”, illetve a „szélsőjobboldalt”, azaz a venezuelai ellenzéket vádolta meg a támadással.

Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, tavaly augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el. Tavaly áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben több mint százan vesztették életüket.