Rekordlétszámú elítélt kapott kegyelmet Montenegróban

Az RTCG szerint ezzel a számmal Vujanovic rekordernek számít nemcsak saját országában, hanem az egész térségben, és kiérdemelte a „lágyszívű elnök” megnevezést. Mindazonáltal a kegyelmet nyert elítéltek magas száma bírálatra is okot adott, egyesek szerint ugyanis olyanok is szabad lábra kerültek így, akik komoly bűncselekményeket követtek el, és megérdemelték volna, hogy letöltsék a teljes börtönbüntetésüket.

A montenegrói elnöki hivatal adatai szerint Vujanovichoz 15 éves elnöksége alatt mintegy 2500 kegyelmi kérelem érkezett, és ő ezeknek az egyötödét hagyta jóvá. „A manipulatív közlések ellenére nem tartozom a könnyen kegyelmező elnökök közé” – hangsúlyozta a televíziónak a volt elnök. Mint mondta, az utóbbi 15 évben olyan politikát folytatott, amilyet a törvények megszabtak, illetve lehetővé tettek, és ez az elítéltek kegyelmére vonatkozó irányelvekkel is így volt.

Zoran Vujicic, a szabadon bocsátott rabok sorsát is nyomon követő civil szervezet képviselője szerint megfigyelhető, hogy Filip Vujanovic az elnökségének első néhány évében nagyon sok kegyelmi kérelmet hagyott jóvá, és még az Európa Tanács is megállapította, hogy Montenegró az első három olyan ország között szerepel, amelyek a lakosság számához viszonyítva a legtöbb elítéltnek adtak kegyelmet.

Ezzel azt az üzenetet közvetíti az ország, hogy megengedhető a törvényszegés, hiszen ha valaki lojális a kormányzó pártokhoz, akkor nagyon könnyen kegyelmet kaphat – vélte egy másik, az állampolgári jogokkal foglalkozó civil szervezet képviselője, Tamara Milas.

Az igazságügyi minisztérium szerint azonban nem fordult elő olyan, hogy súlyos bűncselekményért elítélt fogoly kapott volna kegyelmet. A kérvények először az igazságügyi tárcához kerülnek, az továbbítja a dokumentumokat az elnöknek. A leggyakrabban a kisebb bűncselekményekért rövid időre elítéltek kapnak kegyelmet, emellett gyakori az egészségügyi okokból történő szabadon bocsátás – emelte ki Natasa Radonjic, az igazságügyi minisztérium munkatársa.

Az RTCG tájékoztatása szerint a hat évvel ezelőtt elfogadott kegyelmi törvény lehetővé teszi, hogy az államfő saját kezdeményezésre is kegyelmet adjon az elítélteknek, és nincs szükség arra, hogy kikérje a bíróság véleményét.