Csaknem negyven éve küzd ellopott kincseiért Görögország

Athén továbbra is kitart az athéni Parthenon Nagy-Britanniába került frízeinek visszaszerzése mellett. Az Akropolisz dombjai alatt fekvő új múzeum „abszolút megfelelő” lenne a hiányzó frízek elhelyezésére – hangoztatta hétfőn Prokopisz Pavlopulosz görög köztársasági elnök az után, hogy látogatást tett a múzeumban.

Az egykor az athéni Parthenon épületét díszítő, ókori márványfrízek meglehetősen értékesnek számítanak, visszaszolgáltatásukról hosszú évtizedek óta vita van Görögország és az Egyesült Királyság között.

Prokopisz Pavlopulosz hétfőn közölte: „az az érzésem, hogy az általunk kitűzött cél egyre nagyobb nemzetközi támogatást kap”.

A márványdarabokat egy 1803-ig az Oszmán Birodalomban szolgálatot teljesítő brit diplomata, Lord Elgin vitte magával Angliába, innen ered az Elgin-márványok elnevezés. A frízek mintegy 200 éve, 1816-ben kerültek a londoni British Museumhoz, amikor Elgin eladta azokat az intézménynek.

Görögország 1982 óta próbálja visszaszerezni a műkincseket, az Egyesült Királyság eddig megtagadta a görögök kérését.

A Parthenon az egyik leghíresebb ma is látható műemlék, amely az antik Görögországból származik. Athén 2009-ben nyitotta meg az Akropolisz lábánál elhelyezkedő új múzeumot. A három emeletes, 25 ezer négyzetméteres múzeum építése több mint tizenegy évig tartott. Az épületből csodálatos, szabad kilátás nyílik a görög főváros jelképére.

A görögök szerint az új múzeum megnyitásával már nem lehet magyarázat arra, miért nem adják vissza a britek a hiányzó történelmi-építészeti emlékeket. A British Museum eddig azzal indokolta a kérés visszautasítását, hogy Görögországban nincs megfelelő hely a fríz darabjainak megőrzésére. A fennmaradt 96 darabból 56 a londoni múzeumban található.