Már beszédhanggal is figyelmeztetnek az új szirénák

Újabb, beszédhangok továbbítására is alkalmas szirénával gazdagodott a közelmúltban Szolnok, mely már az ötödik ilyen korszerű eszköz a városban. De pontosan miért is van szükség erre a berendezésre és milyen tervekkel, óvóhelyekkel rendelkeznek a települések egy esetleges veszélyhelyzet esetére?

Elsőként a riasztóeszközök működéséről érdeklődtünk Nagy Róbert alezredestől, a szolnoki katasztrófavédelem kirendeltség-vezetőjétől.

Megtudtuk, hogy minden településen kell, hogy legyen működőképes sziréna, melynek üzemeltetése az önkormányzatok feladata, viszont ellenőrzését a katasztrófavédelem végzi.

Ezek többsége még háborús maradvány, megyénkben azonban nagyon jó állapotnak örvendenek ezek az eszközök, és a kilencven százalékuk még üzemel is.

A lakossági riasztóeszközök meghatározott hangjelzések leadására képesek. Ezek a morgatópróba, a katasztrófariadó, a légiriadó és a veszély elmúlt jelzés.

– Mivel mai világunkban már számtalan sziréna szól a környezetünkben: rendőrség, tűzoltóság és mentőszolgálat szirénái, autó- és lakásriasztók, a légvédelmi sziréna megszólalása a lakosság ingerküszöbét már nem igazán éri el – magyarázta az alezredes.

– Éppen ezért sokkal hatékonyabbak azok a lakosságriasztó eszközök, amelyek már beszédhangokat is képesek továbbítani, így az esetlegesen kialakult veszélyhelyzetről és az emiatt kiadott intézkedésekről is tájékoztatni tudják a lakosságot.

– Ezek az újfajta, korszerű berendezések egy kilométeres körzetben hallatják a hangjukat, és távolról is üzemeltethetőek.

– Nyilván még sok, korszerűtlen, régi sziréna található a megyében, azonban mind az állam, mind az önkormányzatok arra törekednek, hogy lehetőség szerint minél többet lecseréljenek erre az új, valóban hasznos eszközre, melyekkel Szolnokon és már Törökszentmiklóson is találkozhatunk – tette hozzá.

A közelmúltban egy ilyen korszerű berendezést telepítettek Szolnokon a régi Néplap-székház tetejére is egy korábbi légoltalmi sziréna helyére, így ezzel együtt már összesen öt ilyen modern eszköz szolgálja a megyeszékhelyen élők biztonságát.

Két sziréna a körcsarnok kupoláján kapott helyet, egy a tiszaligeti turisztikai és szabadidőközpont igazgatási épületén, egy pedig az AC-DC logisztikai központ tetején.

A szirénák telepítése jelentősen növeli a lefedett területen szervezett tömegrendezvények résztvevőinek és a terület lakosainak a biztonságát, akár rendkívüli időjárás, akár árvízi védekezés idején. Ez a berendezés juttatja el ugyanis a leggyorsabban az információt az érintett körzetben.

A szolnoki kirendeltség rendelkezik egy kabócának nevezett hordozható tájékoztató eszközzel is.

A hat méter magas, árbócra rögzíthető, szirénahangot és szöveget is továbbító berendezés arra szolgál, hogy veszély esetén gyors és pontos, egy kilométeres körzetben mindenki számára érthető és egyértelmű utasítást adjon arról, hogy a továbbiakban mi a teendő.

S. Tóth Anikó, megyei katasztrófavédelmi szóvivő lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a szirénák mellett a katasztrófavédelem egyéb csatornákon is értesíti az embereket, ha valamilyen veszélyhelyzet alakulna ki.

A legjobb partner ebben egyébként a média, ugyanis ez a leggyorsabb és legaktívabb módszer, mely rövid idő alatt a legtöbb helyre juttatja el az információt.

Emellett természetesen a katasztrófavédelem Facebook- és weboldalán minden aktuális veszélyhelyzettel kapcsolatos hírt és információt közzétesznek.

– Sajnos azonban a külterületeken vagy a tanyákon élőket és az egyedül élő vagy szociálisan hátrányos helyzetű időseket, illetve azokat, akik esetleg nem használnak médiát, számítógépet, telefont, nehezebb elérni.

Hozzájuk azokon keresztül juthatunk el, akik látogatják őket, ezért folyamatosan keressük a kapcsolatot a szociális ellátóhálózatokkal – fejtette ki a szóvivő, aki az óvóhelyekkel kapcsolatban elmondta, hogy napjainkra a klasszikus, vagyis háborús bunkerek már nem korszerűek, elvesztették jelentőségüket, hiszen azok kizárólag légitámadások elleni védelemre épültek.

Mivel ez a veszély manapság nem jellemző, a cél elsősorban az, hogy a települések önvédelmi képességét erősítsék. Szolnokon egyébként ilyen klasszikus bunker a Jubileum tér mögötti, egykori MÁV légoltalmi helyiség, mely azonban már csak múzeumként funkcionál.

Minden településen találhatóak azonban ideiglenes befogadóhelyek, melyek olyan fűtéssel rendelkező intézmények, létesítmények, ahol biztonságban el lehet helyezni az embereket.

Amikor például a hatóságok azt feltételezték, hogy második világháborús lövedéket találtak a szolnoki Tabánon, a kitelepített embereket átmenetileg a Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskolában helyezték el – idézett fel egy korábbi, szolnoki történést S. Tóth Anikó, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője.

Jellemzően az ár- és belvíz okoz gondot a megyében

Minden település rendelkezik veszélyelhárítási tervvel, mely minden kockázatot és védekezési módot tartalmaz, így az emberek kitelepítésének, kimenekítésének lehetőségeit is.

– Ha egy olyan esemény következne be, ami miatt lakosságvédelmi intézkedésekre lenne szükség, a katasztrófavédelem kész tervek szerint kezdené meg az emberek tájékoztatását, elhelyezését és ellátását – magyarázta S. Tóth Anikó, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

– Emellett minden település rendelkezik veszélyeztetettségi besorolással, melyet egy-egy helységre tényleg reálisan veszélyt jelentő tényezők alapján határoztak meg. Szűkebb hazánkban jelenleg tizenhárom I., ötvenöt II. és tíz III. veszélyeztetettségi besorolású település található.

– A veszélyt jelentő tényezőket folyamatosan vizsgálják, a települések pedig a katasztrófavédelem koordinálásával felkészülnek az ezek elleni védekezésre és rendszeresen gyakorolják is azokat. Megyénkben jellemzően az ár- és belvizek okoznak gondot.

Czakó Nóra