2017.11.14. 15:26
Újraindul a hazai pilótaképzés Szolnokon a jövő tanévtől
Két évtized után újraindul a hazai felsőfokú pilótaképzés a 2018/19-es tanévtől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán – jelentette be az NKE Katonai Repülőintézet vezetője kedden Szolnokon, az Ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázison.
Fotó: Csabai István
Dr. Koller József dandártábornok, bázisparancsnok és dr. Palik Mátyás ezredes, az NKE Katonai Repülőintézet vezetője a témában tartott sajtótájékoztatón elmondták: a honvédelmi tárca 2014-ben megkezdte a légijármű-vezetők utánpótlását szolgáló képzési koncepció kidolgozását.
Ennek szükségességét egyrészről az indokolta, hogy a Magyar Honvédség keretei között a húsz évvel ezelőtt, 1998-ban megszűnt iskolarenddszerű pilótaképzést új alapokra helyezik.
Másrészről pedig a Gripen repülőgépek hadrendbe állítása miatt a harcászati repülő képesség fenntartására 2002-ben elindult NFTC (NATO Flying Training in Canada) – a világon a legmagasabb értékű ezirányú szakképzés – program szerződése 2019-ben lejár, így a szakminisztériumnak meg kellett találnia ennek a felkészítésnek az alternatíváját.
Ismert, hogy Szolnokon 1949-ben alakult meg a Kilián György Hajózó Műszaki Főiskola, mely a magyar katonai pilóták képzését hivatott ellátni, majd megszüntették...
Palik Mátyás elmondta: a többéves előkészítő munka eredményeként az állami légiközlekedési alapszak két szakiránnyal – repülésirányító és légijármű-vezető – indul, így a 2018/19-es tanévtől az egyetemen már nem csak katonai vezető, katonai üzemeltető és katonai logisztika szakon zajlik majd a tisztképzés.
Hozzátette: a szak indításával olyan légiközlekedési szakembereket képeznek, akik alkalmasak és képesek a védelmi szféra haditechnikai és más szaktechnikai eszközeinek – hon-, rend- és katasztrófavédelem – üzemeltetésére, az üzemfenntartás biztosítására, valamint az új haditechnikai eszközök és a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására.
Mint arra az ezredes rámutatott, az új képzési koncepciónak kezelnie kell azt a helyzetet is, hogy a repülőgép-vezetők átlagéletkora negyven év fölé tolódott, de például a helikopterszemélyzetnél ez 45-50 éves életkort jelent – közölte.
Koller József arról számolt be, hogy a hallgatók a képzés első hónapjaiban katonai alapképzésen vesznek részt Szentendrén. Majd mindkét szakirányon az első négy szemeszterben katonai, közszolgálati, gazdasági és humán, természettudományos ismeretek képzése zajlik az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a fővárosban.
Az 5-8. szemeszterben a szakmai törzsanyag kötelező ismereteit oktatják, és a repülő-hajózó növendékek célirányos képzése, majd a gyakorlati repülés következik Szolnokon – ismertette.
Repülőgépeken, helikoptereken is
Koller József elmondta: a gyakorlati kiképzési repüléseket a honvédség számára az elmúlt időszakban beszerzett ZLIN típusú repülőgépeken és különböző típusú helikoptereken hajtják végre. Kiemelte: a végzett repülőgép- vagy helikoptervezetők 220-230 repült órával és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) előírásainak megfelelő közforgalmi pilótaengedélyhez szükséges legmagasabb szintű úgynevezett ATPL-ismeretszinttel kezdik meg tiszti pályájukat. A katonai repülésirányítók légvédelmi vagy légiforgalmi irányítóként végezhetnek Szolnokon – számolt be. A dandártábornok hangsúlyozta: az állami légiközlekedési szakon a készenléti rendőrség helikoptervezetői is tanulhatnak majd.
Mészáros Géza