2017.08.24. 14:00
Ma már nem panaszkodnak, ha fizetni kell a gyakornoknak
A közoktatásban és a felsőoktatásban tanulók nagy része a nyári szünet idejére időzíti a kötelező szakmai gyakorlat teljesítését. A korábbi években nem egyszer képezte vita tárgyát, hogy kap-e a fiatal valamilyen fizetséget a gyakorlat időszakára.
Kovács Márton festő-mázoló-tapétázó tanuló még a nyári szakmai gyakorlatát tölti egy szolnoki építkezésen
Fotó: Mészáros János
Ma már azonban törvény szabályozza mind a középiskolában, mind a felsőoktatásban zajló szakmai gyakorlatot és a kötelezően fizetendő minimumösszeget is.
– Korábban a vállalkozások egy része nehezményezte, hogy bért is kell fizetni a szakmai gyakorlatért, nem elég, hogy foglalkozni kell a tanulókkal.
– Idén azonban már egyetlen ilyen panasszal sem találkoztam – árulta el dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
– Ennek az a magyarázata, hogy míg korábban folyamatos volt a munkaerő-kínálat, ma már a szakképzetlen munkásokból is hiány van. A tanulók iránti kereslet is egyre jelentősebb.
– A jövőben mindinkább természetessé válik, hogy energiát kell fektetni a fiatalok gyakorlati képzésébe, és nem képezi vita tárgyát, hogy a szakmai gyakorlatért fizessenek a tanulóknak.
„Vannak jó példák, cégek, melyek már hosszú távban gondolkodnak.”
– Például Kisújszálláson többször részt vettem már szakmunkásbizonyítvány-átadón, és már ott, akkor ajánlatot kaptak vállalkozásoktól a fiatalok, hogy aki náluk tölti szakmai gyakorlatát, a későbbiekben majd foglalkoztatni is akarják – hangsúlyozta a kamarai elnök.
Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés hatósági és törvényességi ellenőrzése a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint folyik. A tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés ellenőrzését a gazdasági kamara végzi – tájékoztatott a megyei kormányhivatal.
A gyakorlati képzés szervezője a tanuló részére a tanulószerződés alapján, valamint a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére köteles fizetni.
Fotós: Mészáros János
Mégpedig a nappali rendszerű oktatásban, illetve a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére.
A középfokú intézmények diákjai esetén a tanulószerződés alapján kifizetett juttatás havi mértékének legkisebb összegét a gyakorlati és elméleti képzési idő is befolyásolja.
A szakképzési évfolyam első félévét nézve, ha a gyakorlati képzési idő eléri a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér – a minimálbér – tizenöt százalékának 1,3-szeresét kell kapnia.
A minimálbér jelenleg bruttó 127.500 forint, tehát 24.863 forint megilleti a tanulót.
Hetvenszázalékos gyakorlati képzési idő esetén a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, az ötven százalék esetén a minimálbér tizenöt százaléka, negyven százaléknál a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, a harminc százaléknál a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, húszszázalékos gyakorlati képzésidőnél pedig a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese jár minimum a tanulónak.
Eltérő mértékű
A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének száz százaléka, a nappali oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.
Hatvan százaléka az esti oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén és húsz százaléka a levelező oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.
Kovács Berta
