Több magyar, de drágább élelmiszer kerülhet a polcokra

A tervek szerint az élelmiszer-kiskereskedelemben június 30-ától az értékesített áruk 80 százaléka magyar eredetű lesz - legalábbis erről szól az az önszabályozó etikai kódex, amelyről múlt héten született döntés. A részletekről a földművelésügyi minisztérium koordinálásával még egyeztetnek a felek, ezért a tárca sajtóosztályán még nem tudtak konkrétumokról nyilatkozni.

Úgy tudjuk, a 80 százalékos arányszám akár vonatkozhat a polcképre is, vagyis arra, hogy a magyar termék kerüljön hangsúlyos helyre az áruházakban, a nem hazai áru pedig értelemszerűen háttérbe szorulna, a polc aljára. Ha ebből törvényi szabályozás is születne, az az unió tiltakozását vonná maga után, tegyük hozzá, jogosan, ugyanis a közös piacon szabálytalan a hazai termékek ilyen előnyben részesítése - figyelmeztetett az egyik megyei áruházlánc név nélkül nyilatkozó ügyvezetője. Szerinte ez az egész játszma a hipermarketek ellen szól, és nem a vásárlók érdekeit szolgálja, mert a kezdeményezés következménye valószínűleg az élelmiszerárak emelkedése lesz.

Megvédi az etikai kódex a magyar terméket?

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) azt szeretné elérni, hogy szűnjön meg az import és a hazai termékek megkülönböztetése a kereskedelmi árképzésében, ugyanakkor a hazai eredetű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termékcsoportonként érjék el a mennyiségi kínálatban a 80 százalékot, importból származó terméket pedig csak akkor forgalmazzanak, ha az az előállító országban is forgalomba került.

Tóth István, a szervezet titkára szerint az elmúlt években az élelmiszer-kereskedelem gyökeres átalakulása, a kereskedelmi láncok térnyerése, az egyenlőtlen piaci erőviszonyok jelentősen átalakították az élelmiszerágazat területén a termelők, a feldolgozók és a kereskedők jövedelmi viszonyait. A mezőgazdasági termékek esetében indokolatlanul alacsony árakat alkalmaztak a beszállítókkal szemben, amit az ipari termékek forgalomnövelésével kompenzáltak, és jelentősen növelték a hazai piacon az import arányát, ami egyes termékek esetében, bizonyos láncoknál elérte a 100 százalékot.

A hazai mezőgazdasági termelők és élelmiszer-ipari beszállítók felszólalásait folyamatosan lesöpörték, majd 2008 őszén a tejtermelők által kezdeményezett demonstrációt követően az agrártárcának végül lépnie kellett. Élelmiszer-forgalmazási törvény megalkotását kezdeményezték, amiről az Országgyűlés határozatot fogadott el. Mind az öt parlamenti párt támogatta a kezdeményezést, azzal a kitétellel, hogy amennyiben január 15-ig nem születik megállapodás a kereskedelmi láncokkal, törvényben kell szabályozni a súlyos zavarok megszüntetése érdekében a legkritikusabb kérdéseket. A kereskedők a megállapodást elutasító döntésük után azt kezdeményezték, hogy készek részt venni egy új etikai kódex megalkotásában.

Az etikai kódex alapelveinek betartását egy négyfős bizottság ellenőrzi majd, amely havonta ülésezik. Az esetleges észrevételeket mind az alapanyag-termelők, mind a feldolgozók, mind pedig a kereskedők e testületnek jelezhetik.

Egyáltalán mi az, hogy magyar termék?

Ezt a kérdést is jó lenne tisztázni - véli a MOSZ titkára. Egyes érdekek ugyanis azt szeretnék, ha azt a terméket tekintenénk magyarnak, amelyet itthon dolgoznak fel, az tehát mindegy lenne, honnan érkezik az alapanyag. Pedig egyértelmű, az a hazai, ami itt is termett meg - teszi hozzá a titkár.

1995-ben egyébként a Magyar Áruk Klubja (MÁK) egy olyan követelményrendszert dolgozott ki a magyar termékekre és szolgáltatásokra, amely a nemzetközi előírásokkal is összhangban van. Magyar terméknek tekinthetjük eszerint azt a terméket, amelyet teljes egészében Magyarországon termeltek, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elő. Az is fontos pont, hogy a termék előállításához felhasznált import anyagok aránya nem haladhatja meg a 49 százalékot.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint viszont a termelők, a feldolgozók és a szaktárca olyan követelésekkel álltak elő, amelyek a kereskedelmi láncok költségeit alaposan megnövelnék, így a fogyasztói árak emelkedését okozhatják, ami nyilván nem fog jól esni a vásárlóknak sem. Hackl Mónika, a Tesco szóvivője lapunknak elmondta, náluk közel 70 százalékos a magyar termékek aránya, a javaslat pedig várhatóan érzékenyen érinti a láncot, azaz bevételkiesést okozhat a változás.