A szolnoki közgyűlésről jelentjük - a város 2009. évi költségvetése

Ebből bérekre 9,3 milliárd, működésre 8,7 milliárd, fejlesztésre pedig 3,8 milliárd forint jutna. A bevételi tervek 21,427 milliárd forintot mutatnak. Az idén várható állami támogatás mértéke 8 milliárd forint körül mozog, a normatív támogatás 190 millió forinttal csökken a tavalyihoz képest. Az alpolgármester szerint az idei költségvetés vitathatatlan előnye, hogy az előző városvezetés alatt keletkező hiányt sikerült leszorítani.

Hangsúlyozta, hogy míg 2006-ban kétmilliárd forint feletti volt ez a tétel, addigra ez a szám félmilliárd alá csökkent. Hozzátette: ahhoz, hogy a költségvetési hiányt 2009-re a 2006-os esztendeinek a töredékére, 374 millió forintra sikerült lecsökkenteni, egy konszolidációs folyamatra volt, illetve van szükség. Ennek a konszolidációnak fontos eleme volt a takarékosság, valamint a kötvények kibocsátása. Ez utóbbinak köszönhetően lehet enyhíteni a költségvetésben keletkező feszültségeket, illetve teremthetők meg a fejlesztések forrásai.

Elhangzott: Szolnok 2009. évi költségvetésének készítését számos probléma nehezítette — a gazdasági válság, a kormányzati bizonytalanság és az állami költségvetés többszöri áttervezése. A települési költségvetésekről általában elmondható, hogy a kötelezően ellátandó feladatok jelentősen alulfinanszírozottak, Szolnok esetében a bevételeknek a felét sem éri el az államtól kapott támogatás mértéke. Nehezítheti a későbbiekben a munkát, hogy a miniszterelnök által a napokban bejelentett változások egyes területeken számottevően átrajzolhatják a kiadásokat és a bevételeket.

— A jelenlegi városvezetés által bevezetett takarékossági és az intézményi szerkezetátalakítási lépéseknek köszönhetően a 2009-es év költségvetésére elmondhatjuk, hogy a stabilizáció jegyében készült. A költségvetésünk megteremti intézményeink működését, szolgáltatásaink ellátásának biztonságát. A takarékosság, hatékonyság, ésszerűség jegyében gazdálkodunk, ennek köszönhetően városunk működése biztonságos, sőt, fejlesztésekre is jelentős összeget költünk — mondta az alpolgármester, s hangsúlyozta azt is, hogy amennyiben krízis helyzet áll be a magyar gazdaságba, a város a működését ekkor is biztosítani tudja...
Ezt követően a városatyák és -anyák személyeskedésektől sem mentes vitába kerültek. A felszólaló szocialista képviselők elsősorban a kötvényből származó bevételek felhasználását támadták, de egyéb fejlesztési elképzeléseket is elhamarkodottnak véltek. A szabaddemokrata Pálmai László módosító indítványt nyújtott be az előterjeszéshez, amely szerint csökkenteni kellene egyes kiadási tételeket, így az egészségügyben, a sportban, a kultúrában, a városszépítésben. Párttársa, Kerék Gyula támogatásáról biztosította a költségvetést, azzal a feltétellel, hogy azt a hazai gazdasági helyzet változásainak megfelelően felülvizsgálni, illetve módosítani tartja szükségesnek.
A fideszes képviselők a város idei költségvetését elfogadhatónak, a válságos időszakban takarékosnak, mégis stabilnak érzik, így támogatták is.

Pálmai László (SZDSZ) a módosító indítványában kifejtette, Szolnok közigazgatási területén működő kisvállalkozások versenyképessége, munkaerő-megtartó képessége válságba került a pénzügyi világválság hatására.

— Úgy vélem, hogy a helyi adók mértékének csökkentésével tudja leghatékonyabban az önkormányzat a vállalkozások terheit csökkenteni. Az önkormányzat két és félmillió forintos árbevételig harminc százalékkal kívánná csökkenteni a mikro- és kisvállalkozások helyi adóját, azonban e kedvezmény mértékének jelentős növelésére tett javaslatot a képviselő.

Radócz Zoltán (MSZP) nem látja a költségvetésben a fejlesztésekre fordítandó forrásokat. 

Bozó Andrea (Fidesz) a vitába beleszólva érdeklődött, hogy a kötvénykibocsátás nélkül működőképes volna-e a város? Hegmanné alpolgármester asszony szerint nem.

Kovács László, a Fidesz-KDNP frakció városi vezetője szerint az országvezetés gyengeségének is köszönhető, hogy a magyar állampolgárok, köztük a szolnoki lakosság is bizonytalanságban él.

Kovács László gondolataira Csák László (MSZP) és Kerék Gyula (SZDSZ) felháborodásának adott okot, mondván, a szolnoki testület a megyeszékhely gondjait próbálja megoldani, és káros az országos problémát a polgármesteri hivatal üléstermébe behozni.

Füle István (MSZP) szerint a kötvényekből származó bevételek tulajdonképpen a hiányok finanszírozására megy el, így fejlesztésre nem jut semmi. A város eladósodott, folyamatos likviditási problémákkal küszködik, a városüzemeltetés forrása nem látszik, ezért ez a költségvetés a túlélés büdzséje.

Dr. Nagy Rózsa (MSZP) szerint nem valós, hogy a város csupán 374 millió forintos hiánnyal kell hogy szmoljon, hiszen a kötvénykibocsátásból származó adósságteher ennek a számnak többszöröse. A köténykibocsátás hosszútávú eladósodást jelentett. A városháztartási reformot viszont folytatni kell.

Tasnádi Zoltán (Fidesz) a költségvetésben szereplő sport- és ifjúsági célokra fordítandó fejlesztéseket emelte ki, jelezve, hogy az egészséges életmódra nevelés a nehéz gazdasági körülmények ellenére is fontos elem a jelenlegi városvezetés számára.

A költségvetési előterjesztés három órát(!) meghaladó vitáját követően a testület végül 17 igen és 5 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a 2009. évi szolnoki büdzsét.

A 2009. évi költségvetésben szerepelnek

Fontosabb fejlesztések
— Út- és járdaépítés
— Játszóterek felújítása, építése
— Panelprogram
— Tisza Fővárosa Projekt (gyaloghíd, Verseghy gimnázium, sportpályák)

Főbb számok
— Bevétel: 21,427 Md Ft.
— Kiadás: 21,802 Md Ft.
— Forráshiány: 374 millió forint

Kiadások
— Bérek: 9,3 Md Ft.
— Működés: 8,7 Md Ft.
— Fejlesztés: 3,8 Md Ft.

(Forrás: Szolnok, Polgármesteri Hivatal)