Vármegye I. értékelő: Sűrű alsóház – III. rész

A Kunszentmárton áll jelenleg a legjobban az alsóházban, ám mindezek ellenére sem nyugodhat meg Sechna Gábor együttese, hiszen mindössze jobb gólkülönbségének köszönheti pozícióját. A KuTE egyetlen meglepetéseredmé­nye a Szajol elleni 1–1-es döntetlen volt, ezenkívül csupán a mögötte helyezkedőkkel szemben szerzett pontokat. Nagyot fordult a világ a tiszazugiakkal, akik tavaly ilyenkor még a negyedik helyen álltak. Ehhez képest hat helyezést rontottak, és sokkal inkább hátrafelé kell nézelődniük a tabellán.

A Kenderes, úgy tűnt, erősödött a nyáron, viszont az eredmények nem teljesen ezt mutatják. Jelenlegi 11. helyezésük ugyan jobb, mint a tavalyi 13., azonban nagyobb előrelépésre lehetett számítani a csapattól. Új edző is érkezett a nyáron a klubhoz Gulyás Gyula személyében, akitől október végén el is köszöntek, helyére pedig a tavaly Kisújszálláson tevékenykedő Csillag Sándor ült le. Az együttes pozícióját nem változtatta meg az edzőváltás, ugyanúgy maradtak a tizenegyedikek. A kenderesiek előrelépéséhez először az idegenbeli teljesítményen kell javítani, hiszen vendégként mindössze három pontot szerzett az együttes.

Az újonc Lurkó Focimánia első két meccsén tíz gólt is beszedett, ami egyáltalán nem nézett ki jól. Ezt követően viszont zsinórban négy mérkőzésen is pontot szereztek Balázs Béláék, amivel a vonal fölé kerültek, és ott is tudtak maradni az őszi szezon végéig. Meglepetést nem okoztak a szolnokiak, pontjaikat a körülöttük lévő csapatoktól szerezték, ellenben néhány pofonba is beleszaladtak a Törökszentmiklós (5–2), a Jászberény (5–1), a Tiszaföldvár (5–0), a Jászfényszaru (6–0), illetve a Mezőtúr (9–0) ellen is. Mondhatni, elöl és hátul is erősödnie kellene az együttesnek, 14 lőtt góljuk a legkevesebb a mezőnyben, a 49 kapott pedig a második legtöbb. Amennyiben meg tudják ismételni tavasszal is ezt a teljesítményüket, akkor nem elképzelhetetlen a bennmaradás, de ha nem akarják a véletlenre bízni a dolgot, akkor erősíteniük kell.

A Cserkeszőlő tavaly is a bennmaradásért harcolt, és idén is ezt teszi. Egyelőre sikerrel, hiszen jelenleg a vonal fölött állnak. Hasonló problémákkal küszködnek a tiszazugiak, mint a Lurkó, 14 lőtt góljuk a legkevesebb a mezőnyben, így elsősorban a támadósorban szorul erősítésre Papp Zsolt csapata. Három sikerüket az alattuk lévő csapatokkal szemben szerezték, két döntetlenjüket pedig a KuTE (1–1) és a Falva (2–2) ellen érték el. Ahogy tehát már említettük, a támadószekció vár erősítésre Cserkeszőlőn, de a védelmet sem árt rendbe szedni, hiszen a Jászberény (5–0), a Törökszentmiklós (5–0), a Tiszaföldvár (6–1) és a Jászfényszaru (7–0) ellen is nagy pofonba szaladtak bele.

A Kisújszállással nagyot fordult a világ, a tavalyi negyedik, a megyei kupában pedig bronzérmet szerző együttes jelenleg a kiesés ellen harcol. Igaz, teljesen átalakult a csapat, több meghatározó játékos is távozott (Jakab Kristóf és Csikós Lajos Tiszaföldvárra, Penti Roland, Váradi István és Vadász Bence Mezőtúrra, Kozák Gábor Jánoshidára, Hajdu Zsolt pedig Sárrétudvarira tette át székhelyét.) Helyükre főleg fiatal játékosok jöttek, akiknek még tapaszlatot kell szerezniük a felnőttfutballban, hogy sikeresek legyenek. Az együttes védekezése rendben van, ehhez hozzátartozik, hogy a rutinos Kelemen Lajos és Imre Zoltán is maradt a csapatnál. Az sem könnyítette meg a kisújiak helyzetét, hogy egész ősszel idegenben kellett játszaniuk pályájuk felújítása miatt, tavasszal viszont végig hazai közönség előtt szerepelhetnek. Egy bravúrsikere volt Újfalvi Erik csapatának, a Jánoshida elleni 1–0-s győzelem. Tavaszra az együttes célja a bennmaradás kiharcolása lehet elsősorban, ami nem tűnik elérhetetlennek, pláne úgy, hogy a hazai pálya előnye is a csapattal lesz.

A másik újonc, a Tiszagyenda első négy meccsén 16 gólt kapott, ami megmutatta a csapat legnagyobb problémáját, a védekezésbeli hiányosságokat. Táma­dásban viszont rendben van az együttes, amely hat gólt lőtt a Tószegnek is például (6–1). Elsősorban a rutinos Rézsó Gábor és a Karcagtól igazolt Ballók Bence felel a gólokért a csapatnál, Boros Tiboréktól viszont ez is kevés még egyelőre a bennmaradáshoz, nyolc megszerzett pontja ugyanis csak a 15. helyre elég. Az őszi félév egyik legfontosabb meccsét, a szomszédos település, Kunhegyes elleni meccset (4–1) elveszítették, melynek köszönhetően nem vonul­hattak nyugodtan a téli pihenőre.

A Kunhegyes jelenleg a tabella utolsó pozíciójában szerénykedik. Rózsa István együttese a bennmaradását tavaly is a Martfű feljutásának köszönhette, azonban úgy tűnt sokáig, hogy nem élnek a sors által adott lehetőséggel, ugyanis első tizenhárom mérkőzésüket elveszítették. Becsületükre legyen mondva, hogy az utolsó kettőt viszont megnyerték, ami bizakodásra adhat ugyan okot, számukra talán a legrosszabbkor jött a szünet. Hatvanhét bekapott találatuk toronymagasan a legtöbb a mezőnyben, a második legtöbbet beszedő Lurkó is majdnem hússzal kevesebbet kapott. Amennyiben stabilizálni tudják a védekezésüket, akkor tavasszal nagy harcban lehetnek a bennmaradásért, ehhez viszont az is kell, hogy Tyukodi Attila elöl továbbra is termelje számukra a találatokat.