2023.03.30. 17:14
„A működésünk alapjait vették el” – háborognak a berényi klubvezetők a sporttámogatások megnyirbálása miatt
Hogy a jászberényi képviselő-testület szerdai döntésével töredékére csökkentette a spotegyesületeknek szánt éves támogatást, csak egy része a problémának. A helyi klubvezetők megkérdezéséből az derült ki: a városvezetésnél nem csak pénz, de szakértelem és világos elképzelés sincs Jászberény sportjával kapcsolatban.
Szőnyeg szélén: az Y Ház működése is veszélybe került a jászberényi sporttámogatások drasztikus csökkentése miatt
Forrás: MW Archívum
Fotó: Gémesi Balázs
„Az elmúlt 13 év alatt egyszer sem hoztunk ennyi fontos határozatot ilyen rövid idő alatt. Nem egészen három óra alatt 37 döntés született, melyek közül a legnagyobb érdeklődés a város sportrendeletének megalkotását, valamint az idei költségvetés módosítását övezte. Míg az előbbi a meglévő források igazságosabb elosztását segíti, addig az utóbbi, többek között a sportra fordított keretösszeg megemelését teszi lehetővé” – ezt írta szerdán közösségi oldalán Budai Lóránt, Jászberény polgármestere, miután a város elfogadta új sportrendeletét.
Korábban beszámoltunk, a városvezetés a tavalyi 165 millió forintos éves támogatás összegét 40 millió forintra tervezte kurtítani.
A javaslatot szerdán – némi módosítással – meg is szavazta a testület. Eszerint Jászberény sportjára idén összesen 76 millió forint jut.
Ám az így feltornázott összeg is csupán töredéke a korábbinak. A támogatás megnyirbálása pedig érzékenyen érinti a városban működő sportegyesületeket. Többek között a Yakuzák SE-t is, a Jászberényben évtizedek óta sikeresen működő karate egyesületet.
Nem a támogatást vették el, hanem a működés alapvető lehetőségét
– összegzett hírportálunk a Yakuzák szakmai vezetője.
Agócs Tibor emlékeztetett, 2015-ben 25 éves munka után kapott méltó székhelyet a Yakuzák SE, az Y Házban. Anno az önkormányzattal közösen vállalták a létesítmény fenntartását: a klub üzemelteti, karbantartja, takarítja és megtölti tartalommal, az önkormányzat pedig anyagi segítséget nyújt ehhez. Maga az egyesület ráadásul nem csak a helyi sportéletben játszik fontos szerepet, hiszen önkormányzati feladatokat is ellát: rendszeresen szervez véradást, ruhaosztást, táboroztatást, támogatja a hátrányos helyzetűeket.
Ehhez képest idén még egy forintot sem kaptak az önkormányzattól.
– Az egyesület likviditása elfogyott. Itt állunk március végén üres kasszával, és napok kérdése, hogy lekapcsolják a villanyt az Y Házban – fogalmazott Agócs Tibor.
A Yakuzák zászlóshajója természetesen a karate, mely sportág keretein belül az elmúlt években ontotta a klub a tehetségeket. A szakvezető szerint most annyit tehetnek, hogy „levágják” a versenyzést.
– Nem indulunk nemzetközi tornákon, hiszen az pénzbe kerül. Csakhogy ez a mi erősségünk. Ha nincs versenyzés, nem tudják megméretni magukat a gyerekek, akkor nem lesz motivációjuk.
Azt kellene megérteni, hogy az utánpótlás-képzés nem műanyaggyártósor. Nem lehet lekapcsolni, majd felkapcsolni, mintha mi sem történt volna. Tíz évbe kerül visszahozni azt, amit most eltékozlunk
– fogalmazott.
Kiemelte, az Y Ház a karate mellett más sportágaknak is helyet biztosít, így 400-500 ember sorsa vált kérdésessé. Problémás szerinte az is, hogy ezzel egymásnak ugrasztják az egyesületeket, hiszen jóval kisebb összegért megy majd a tülekedés.
A legnagyobb baj, hogy így elvesztjük a fiatalokat. Hiszen azt látják, hogy nem becsülik meg őket
– vélte a sportvezető.
Hozzátette, eddig sem a nekik szánt pontos összegről, sem a kifizetés idejéről nem kaptak hírt.
– Mióta az új városvezetés munkába állt – nagyjából három éve –, éreztük, hogy ez már egy másik út – erről már Oszvald Nándor, a Jászberényi Röplabda Klub elnöke beszélt. Mint mondta, „el is engedték” az extraligás, legmagasabb osztályú felnőtt csapatukat. Ez nagy érvágás volt számukra, mert nem tudták megtartani saját nevelésű tehetségeiket sem. Emiatt a klub teljes mellszélességgel a tao-támogatásokra építkezett, ami ugyanakkor szigorú követelményekkel jár.
– 240 gyereket kell versenyeztetnünk. Ehhez komoly anyagi ráfordítások szükségesek. Csak a versenyeztetés – az engedélyek, orvosi vizsgálatok, nevezések – 2 millió forintba kerülnek. A klubunk 12 millió forintot fizet a városnak terembérlésre, ám mióta nincs extraligás csapatunk, elestünk a jegybevételtől. A legfőbb forrásunk az önkormányzati támogatás volt. Ha ezt lecsökkentik, azt csak drasztikus tagdíjemeléssel tudjuk ellensúlyozni, ami lemorzsolódáshoz, leépüléshez vezet – fejtette ki Oszvald Nándor. Hangsúlyozta, pozitívum, hogy a város fontosnak tartotta a témát. Ugyanakkor a rendelet megalkotását nem előzte meg egyeztetés.
Az elfogadott rendelet kapcsán nem csak az elosztható pénz mennyisége miatt háborognak a berényi sportvezetők. Fejes Attila, a Tehetség SE elnöke – aki tíz év munkájával egy független, önálló lábakon álló egyesületet hozott létre, így nem függ az önkormányzati támogatásoktól – szerint azzal van a gond, hogy kiderült: Jászberénynek nincs sportkoncepciója. – Az anyag, amit előzetesen kiküldtek véleményezésre, kidolgozatlan volt.
Sportvezetőként megalázó, hogy nem adtak egy ránk, Jászberényre szabott tervet.
Fejes Attila elmondta azt is, a tervezet nyomán kaptak egy videós üzenetet Budai Lóránttól, melyben a városvezető kifejtette, a versenysporttal szemben a tömegsportot támogatják. Csakhogy ez az elnök szerint fogalmi zavar, a tömeg- és diáksport ugyanis egyben versenysport is.
– Nem baj, ha ezt ő nem tudja. De akkor vegyen fel valakit a feladatra, hogy ilyen hibák ne történjenek. Mert ez így hiteltelen – jelentette ki Fejes, aki többed magával tett is javaslatot arra, hogy a város nevezzen ki sportreferenst.
Az anyagiakat illetően a Tehetség elnöke úgy látja, a sport a sor végére került. Ami szerinte legitim döntés, de akkor ezt ki kell mondani.
– Ha igazságosan osztanák el a támogatást, most fejenként másfél millió forint jutna az egyesületekre. Csakhogy az elosztás szubjektív módon történik, nem tartozik hozzá kidolgozott pontrendszer, amiből látszódna, ki miért kap többet, avagy kevesebbet – tette hozzá.
