A gondok ellenére számos bajnoki címet szereztek a szolnokiak

Ecseki Tibor, a Szolnoki MÁV SE atlétika szakosztályának vezetőedzője kiemelte, hogy remekül indult számukra a 2018-as esztendő.

– Az év eleji fedett pályás országos bajnokságon történelmi pillanatot élhettünk át, hiszen a 60 méteres síkfutás nyolcas döntőjébe öt szolnoki atléta jutott be, akik közül Sipos János és Boros Bence is dobogóra állhatott.

– A még elsőéves, junior korú Pázmándi Dominik ugyanebben a futamban ötödik volt, a saját korosztályában pedig hatalmas egyéni csúccsal, 733 cm-rel lett bajnok.

– Knipfer Ágnes és Hajdu Lotti egyaránt érmes pozícióban zárt a fedett ob-n. A téli dobó Európa-kupán pedig két gerelyhajítónk, Rivasz-Tóth Norbert és Szilágyi Réka remekelt, előbbi második, utóbbi ötödik helyen zárt.

– Miként alakult a folytatás?

– A szabadtéri szezon során több húzódás, rándulás is hátráltatta versenyzőinket, ami természetesen rányomta bélyegét a teljesítményükre. Ennek ellenére a magyar bajnokságon hét bajnoki címet szereztünk a különböző korosztályokban, és emellett kilenc második és kilenc harmadik helyezést is bezsebeltünk.

– Külön öröm, hogy a férfi és a női váltónk is dobogós volt, második, illetve harmadik helyezettként. Rivasz-Tóth Norbert combsérüléssel, míg Szi­lágyi Réka könyökproblémákkal küzdött, korábbi magyar bajnok vágtázónk, Sipos János pedig még év elején húzódásos sérülést szenvedett, nem volt százszázalékos állapotban a nyári versenyeken sem.

– Ezen sérülések mind-mind arra vezethetőek vissza, hogy a hidegben kellett készülnünk hónapokon át. Pázmándi Dominik szabad téren 767 cm-re tornázta fel az egyéni csúcsát távolugrásban, hatalmasat fejlődött, kiharcolta az indulási jogot a junior-világbajnokságra, azonban a felkészülés során a salakpályán belelépett egy gödörbe, megsérült a bokája és nem tudta a legjobbját hozni a világversenyen, 19. lett.

– Dominiken kívül két sprinterünk, Hajdu Lotti és Boros Bence szintén óriásit léptek előre, U23-as korosztályban mindketten magyar bajnoki címet szereztek, Lotti ráadásul 100-on, 200-on és távolugrásban is diadalmaskodott.

– Hogyan tudtak készülni a viadalokra a Vésői úti sporttelep átalakítása miatt? Mikor vehetik birtokba a felújított létesítményt?

– Albertirsán egy négysávos, műanyag borítású pályán edzettünk a nagy versenyek előtti napokban. Debrecenbe szoktunk még utazni, ott technikai jellegű edzéseket tartunk, valamint Budapesten, a BOK-csarnokban edzőtáboroztunk és fogunk is a jövőben.

– Zömében persze Szolnokon edzünk, nomád körülmények között. A Tisza-parton futunk és lépcsőzünk a gátoldalon, valamint a főiskola korábbi tornatermében végzünk gyakorlatokat.

– Azért sem jó ez az állapot, mert a versenyzőink sportpályafutása nem olyan hosszú időszak, emiatt is nagyon fontos lenne, hogy minden évben ideális feltételek mellett készülhessenek a versenyekre.

– A legutóbbi információim szerint május 30-án várható a Véső úti sporttelep átadása, amire már nagyon várunk, és azt gondolom, hogy rá is szolgáltunk, hogy ideális körülmények között tréningezhessünk majd a jövőben.

– Ennek köszönhetően a szolnoki központú Gerelyhajító Akadémia, amely idén megkezdte működését, a jövőben vélhetően még több településről, még több gyermeket tud majd bevonni a sportág vérkeringésébe.