2018.09.24. 09:43
A Fegyvernek mindent elkövetett, hogy megnehezítse az NB II.-ben szereplő Monor dolgát
Még a hirtelen jött őszies időjárás sem tántorította el a helyi, illetve a szomszédos települések szurkolóit attól, hogy szombat délután megnézzék a Fegyi meccsét, és ezáltal a futballtörténelem egy aprócska szeletének legyenek szemtanúi.
Kormány Péternek (balra) bőven adtak munkát a monori játékosok
Fotó: Szabó Krisztina
Merthogy a fegyverneki fociklub 93 éves fennállása során először jutott fel a Magyar Kupa országos főtáblájára. Persze az esélyek nem a hazaiak mellett szóltak, de le a kalappal előttük, hiszen az utolsó leheletükig küzdve próbálták megnehezíteni a másodosztály újoncának dolgát, amely szintén dicséretet érdemel amiért végig komolyan vette az összecsapást.
Ennek elegyeként egy olyan jó iramú, látványos, sportszerű – egyetlen sárga lapot sem osztott ki a játékvezető – mérkőzést kaptunk, ami után a drukkerek felállva tapsolták meg kedvenceiket és az ellenfelet egyaránt.
Ahogyan az várható volt, a monoriak vezetőedzője, Horváth Dávid elsődlegesen azokat a fiatal, húsz év körüli játékosait állította csatasorba, akik eddig a bajnokságban kevesebb lehetőséget kaptak. És itt kapásból meg is mutatkozott az egyik legszembetűnőbb különbség a két csapat között, az átlagéletkor.
Kerepesi János, a házigazdák rutinos védője a mérkőzést követő vacsorán elújságolta, hogy egy, a csapathoz közelálló illető összeadta a keretben lévő fegyverneki focisták életkorát (550 év), majd átlagot vont, ami 28,5-re jött ki. Nos, ez a szám a monoriaknál úgy öttel-hattal kevesebb lehetett...
De természetesen nem csak ezen múlt a végeredmény. Egyszerűen ennyivel edzettebb, felkészültebb, egyszóval profibb csapat a Monor, nem véletlenül nyerte meg veretlenül tavaly az NB III. Keleti csoportját.
A támadóik csodásan tették-vették a labdát kis területen, a szélsőik, ha megindultak, nem volt ember, aki fel tudta volna tartani őket, és a védelmük is sziklaszilárdan állt a lábán.
Mindezek fényében csak idő kérdése volt, mikor találnak be először. A 11. percben Balanescu Dániel beadása után jókora kavarodás alakult ki a fegyverneki tizenhatoson belül, de itt még a hazaiak megúszták a kapott gólt.
Négy perccel később viszont már nem, Szabó Dominik bepasszába Kormány Péter csak beleütni tudott, ami így Szuhodovszki Soma elé került, a vendégek középpályása mintegy öt méterről az üres kapuba lőtt.
Néhány erőtlenebb hazai támadást követően Szabó Tamás percei következtek, aki előbb egy csodás fejessel köszönt be, majd rövidesen egy félfordulatból eleresztett lövése is a léc alá ment.
A térfélcsere után sem változott különösebben a játék képe, fölényes labdabirtoklás, pazar támadások monori részről, miközben a fegyvernekiek minden erejükkel próbáltak kapaszkodni az eredménybe. De a vendégekben még volt motiváció, így a háromgólos különbséget megduplázták a végére.
– Nagyon jó érzés volt ismét a megyében futballozni. Örültem neki, hogy sokan azért is kijöttek, hogy láthassanak engem játszani, ösztönzőleg hatott rám – mondta a mérkőzés hőse, a három találatig jutó Szabó Tamás.
Fegyvernek – Monor 0–6 (0–3)
Fegyvernek, 600 néző. Vezette: Hanyecz Bence (Csatári Tibor, Pogonyi Ferenc).
Fegyvernek: KORMÁNY – SZABÓ P. (FARKAS P., 28.), FARAGÓ ZS., KARIKÓ – MESTER, BOGNÁR, CSORTOS, RÓZSA, KINDERT (TUKARCS, 84.) – FÁBIÁN (KEREPESI – a szünetben), FARAGÓ A. Edző: Faragó Attila.
Monor: Paulovicz – Adorján, Karacs (Hunya – a szünetben), BARTHEL, Balanescu (Pintér D., 80.) – Bayer, Szuhodovszki – SZABÓ D., Ficsor (Tóth Á. – a szünetben), HARAGOS – SZABÓ T. Vezetőedző: Horváth Dávid.
Gólszerzők: Szuhodovszki (15.), Szabó T. 3 (32., 33., 62.), Tóth Á. (57.), Balanescu (75.).
Faragó Attila: – Nem tudtuk eltüntetni az osztálykülönbséget, a legfájóbb viszont az volt az egészben, hogy olyan hibákat vétettünk, amiket a megye I.-ben is megbüntetnek.
– Ellenben annak örülök, hogy az idősebb játékosoknak – akik sokat tettek Fegyvernek labdarúgásáért – lehetőséget tudtam adni, azért pedig nagyon szorítok, hogy a fiataloknak még legyen részük hasonlóban.
Horváth Dávid: – Rendkívül kulturált közeg fogadott minket, továbbá az ellenfelünk végig partner volt a sportszerű játékban. Ugyanúgy készültünk erre a találkozóra, mint bármelyik más tétmérkőzésünkre, úgy léptünk pályára, hogy minden áron győzni akarunk.
– Mivel nem ismertük a Fegyverneket, ezért próbáltuk a saját erősségeinket kidomborítani, ami célravezetőnek bizonyult.
Nem éltek a kínálkozó lehetőségekkel
Tiszafüred – Dabas 0–2 (0–2)
Tiszafüred, 200 néző. Vezette: Borbás Bottyán Aurél (Zahorecz Roland, Virág András Barnabás).
Tiszafüred: Bollók – Vincze P., Bozsó, SZÖVETES, KALÓZ – Barzsó, CSÁBI, Irhás – Pesti, Montvai (Serucza, 83.), Ábel (Varga B., 86.). Edző: Dorcsák Zoltán.
Dabas: Kovács T. – LANNERT, Bodnár (Tóth T., 80.), HOLLAUER (Gáspár, 69.), Emperger, Bakonszegi, Gyurok, CSORDÁS, Szkunc (Kőszegi, 91.), Huller, Tóth A. Technikai vezető: Molnár Giuliano.
A tudatosan összerakott, jó képességű játékosokból álló vendégek a mérkőzés elején lőtt góljaikkal, megérdemelten jutottak tovább. Mivel a Tiszafüred a helyzeteit nem tudta értékesíteni, így a találkozó számára csakis vereséggel érhetett véget.
Gólszerzők: Bodnár (14.), Gyurok (38.).
Dorcsák Zoltán: – Tudtuk, hogy ez egy jó csapat, mégis mire felvettük a mérkőzés ritmusát, addigra kétgólos hátrányba kerültünk. A második félidőben megvoltak a lehetőségeink, de nem éltünk velük.
Tudósított: Ábrahám Tamás