2 órája
Jó estét nyár…: hogy nem mutatták be 1994-ben a zenés drámát Szolnokon
Egy botrányosnak mondható igazgatóváltás történt 1995 elején a Szolnoki Szigligeti Színháznál. Ennek lett a következménye, hogy a 94-95-ös színházi évad utolsó bemutatója, a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés dráma elmaradt. Most, harminc év elteltével azonban megtartották a darab premierjét.
„Fejes-Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem – A kétrészes musical főszereplője a „sötét ruhás” fiú, aki betanított munkás, s havonta kétszer – fizetésnapokon – görög diplomatát játszik. Havonta kétszer fejedelmi módon akar élni. Nem árt senkinek, nem csábítja el a férjvadász lányokat, közvetlenül nem károsít meg senkit. A gond ott kezdődik, amikor szerelmes lesz egy lányba, s elmondja neki az igazat – s ezzel mindkettejük álma meghiúsul. A lány csalódott dühében megalázza a fiút, a fiú pedig ártalmatlan csalóból gyilkos lesz. Az újsághírből készült Jó estét nyár, jó estét szerelem című kisregény musicalváltozata lesz az évad utolsó bemutatója” – állította az Új Néplap 1994. szeptember 2-i lapszámának 6. oldalán a Szolnoki Szigligeti Színház 1994-95-ös évadának műsortervéről szóló írás.
Fotó: Noltész Zoltán
Történt ugyanis, hogy a Szolnoki Szigligeti Színházban több ciklusban (1973–1978; 1985–1992; 1995–2000) előbb dramaturgként, majd direktorként tevékenykedő Schwajda György 1992 tavaszán elhagyta a Tisza parti teátrumot, mert az akkor szintén szolnoki társulati taggal, Törőcsik Marival, és még néhány jeles művésszel, Bánsági Ildikóval, Bubik Istvánnal, Darvas Ivánnal, Eperjes Károlyal, Garas Dezsővel, Gáspár Sándorral, Hernádi Judittal és Taub Jánossal a fővárosi Arizona Színház helyén a nagy múlttal, viszont igen rövid jövővel rendelkező Művész Színház megalapításán (1993) fáradozott.
Jó estét nyár, jó estét szerelem – viszontlátásra...
Schwajda azonban nem hagyta cserben a Szigligetit, ugyanis helyére igazgatóként az addig elsősorban szépirodalmi íróként számon tartott Spiró Györgyöt ajánlotta. Javaslatát pedig a munkáltató szolnoki önkormányzat elfogadta.
A rendszerváltás előtt a kaposvári Csiki Gergely Színházzal karöltve a szolnoki teátrumot tartották a kortárs írók műhelyének, forradalmi, rendszerváltó, újszerű teátrumnak. Spiró addigi munkássága pont beleillett a Szolnokon addig megszokott színházi kultúrhangulatba, s kiválasztásakor a schwajdai ajánlás mellett az sem volt hátrányára, hogy előzőleg, hat éven keresztül épp a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja volt.
Fodor Tamás színész-rendező 1994-ben nyilatkozta Spiró szolnoki megválasztása kapcsán:
a liberális többségű önkormányzat döntésével nevezték ki a szolnoki színház igazgatói posztjára, pályázat nélkül
Rossz előjel...
A szolnoki színházjárók viszont ebben az időszakban már igencsak megunták a kortárs darabokat, olykor kongott a nézőtér a foghíjaktól. Spiró azonban nem adta fel liberális elveit, és színidirektorként még inkább újat, frisset, „művészit” akart létrehozni. Igazgatóként azonban már a kezdetektől nem értett szót a Szigligeti állományával. Sem a társulat többedmagával, sem a műszakiak sokaságával.
Kerek perec azt állította róluk, hogy tehetségtelenek. Miközben a színházi előadások sokasága bukott meg égisze alatt.
Bukásügyileg például nagyot szólt Weöres Sándor A kétfejű fenevad című színműve is, Csiszár Imre rendezésében.
A Tisza parti teátrumot egyre másra hagyták el a nagy bölények, a régi állandó tagok és a fiatal tehetségek. Köztük:
- Mertz Tibor,
- Mucsi Zoltán,
- Fodor Tamás,
- Szerémi Zoltán,
- Mihályfi Balázs,
- Moldvai Kiss Andrea
- és ugye Törőcsik Mari és Garas Dezső is.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fluktuációhoz a megkérdőjelezhető spirói-igazgatói munkamorál mellett a város anyagi nehézségei is hozzájárultak. A Szigligetiben uralkodó hangulatról az Új Néplap számos alkalommal beszámolt úgy, hogy Spiró György a médiumok képviselőit még a színház épületéből is kitiltotta.
„...A „robbantás” mellett döntöttem. Ezért nem újítottam meg két év után (1994-ben) tizennyolc ember szerződését, de ebből a tizennyolcból sokan maguk mentek el, többen pedig nem színészek. Igaz, néhány olyan színésznek sem újítottam meg a szerződését, akik az én két évadom alatt főszerepeket játszottak. Ennek az volt az oka, hogy úgy láttam, megrekedtek művészileg és szellemileg, nem bírnak előrelépni. Ebből vannak most a botrányok…” – nyilatkozta ezt Spiró György Bóka B. Lászlónak, a Tisza-parti csetepaté címmel megjelent írásában.
Forrás: Új Néplap archív
Mindennek az lett a következménye, hogy a közhangulat Spiró ellen fordult, ezért a Várhegyi Attila polgármester vezette önkormányzat bizalma is megrendült.
Végül 1995 elején Spirót végkielégítéssel menesztették, és visszahívták újra Schwajda Györgyöt, aki eztán 2000 szeptemberéig irányította a Tisza parti teátrumot az újabb fénykora felé. „Új műsorhoz új férfi kell…”, szól a Csárdáskirálynőből Kerekes Ferkó és Bóni gróf kettőse. Ez esetben új férfihez (igazgatóhoz) új műsor kell…
A Szolnoki Szigligeti Színház 1994-95-ös évadának utolsóként bemutatandó darabját, a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámát Schwajda György töröltette a műsortervről.
A darabot egyébként 1995 februárjától a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház is bemutatta, hatalmas sikerrel… Szolnokon közel harminc évvel későbbre halasztották a premierjét.
