3 órája
Vérfagyasztó és elborzasztó a Szigligeti évadnyitó darabjának igaz története
„A Fővárosi Bíróság négynapos tárgyalás után halálra ítélte Szöllősi György 22 éves budapesti lakost, aki (1962.) július 12-én az esti órákban a csillebérci erdőben különös kegyetlenséggel meggyilkolta Sántha Ildikó 25 éves könyvelőnőt…”. Szöllősi Györgyöt a jogerőre emelkedett határozatot követően, 1962 decemberében felakasztották. Jó estét nyár, jó estét szerelem. Jó estét élet...
A „Kék fény”-es Szabó László 1962. október 2-án a Népszabadság 10. oldalán megjelent cikke után hét évvel kiadták Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című regényét, amelyet az említett bűneset ihletett.
Forrás: Budapest Főváros Levéltára
A „csillebérci rém” története nem múlt el nyomtalanul a hazai köztudatból. Annak ellenére, hogy a bűncselekmény kapcsán hírzárlatot rendeltek el, s a történtekről előzetesen csupán két „mínuszos hír” jelent meg a Népszabadságban és a Népszavában, az 1962 szeptember végi nyilvános bírósági tárgyalásokon telt ház és lincshangulat uralkodott.
Jó estét nyár, jó estét szerelem kötve-fűzve, mozgóképen, színpadon
A borzalmakat egyébiránt azért sem lehet máig felejteni, mert a levéltárakban lapuló és kutatható jegyzőkönyveken túl számos olvasmány jelent meg a témában. A legelső „szépirodalmi” kötetet Fejes Endre jegyezte, akinek a gyilkossági ügyről 1969-ben jelent meg könyve.
A „Jó estét nyár, jó estét szerelem” című regényből Szőnyi G. Sándor rendezésében készült a legendás kétrészes tévéfilm Tordai Teri és Harsányi Gábor főszereplésével, majd pedig elsőként a Vígszínház állította színpadra. A Presser Gábor zenéjével és Sztevanovity Dusán szövegével megkomponált zenés dráma ősbemutatója 1977-ben volt, Kútvölgyi Erzsébet és Hegedűs D. Géza frenetikus játékával.
De mi is történt valójában hatvankét évvel ezelőtt Budapest XII. kerületében, a Svábhegyen?
Szabó László a Népszabadságban a vádirati tényállásról és az elsőfokú büntetőeljárás utolsó tárgyalási napján történtekről számolt be.
A Nyírgyulajon 1940. június 11-én született Szöllősi eleinte munkásszállásokon, albérletekben lakott, majd 18 évesen felköltözött Budapestre és 1958 novemberétől az Acélöntő- és Csőgyárban dolgozott szerszámlakatosként.
A nők szemében rossz arcú, jelentéktelen külsejű fiatalember azt tapasztalta, hogy egyes hölgyeknek imponálnak a külföldiek. Ezért azt találta ki, hogy hazánkban élő külföldi diplomatának adja ki magát.
- munka után szótárakból tanulgatott idegen szavakat,
- gyakorolta a tört magyar beszédet,
- igazolványt készíttetett,
amelybe a Viktor Jarosinszky nevet íratta be. Sötét öltönyben és napszemüvegben járt-kelt, miközben sikerült szert tennie az egyik diplomáciai képviselet gépkocsivezetőjének barátságára is, aki időnként 100-200 forintért követségi gépkocsin szállította Szöllősit a randevúkra.
A nappal szerszámlakatosként dolgozó György esténként diplomatának „vedlett át”, s valóban, ragadtak „Viktorra” az álmaikat kergető lányok, akik gazdag férjet, határtalan boldogságot, és főleg határtalan szabadságot láttak benne. Főleg, amikor elhitette áldozataival, hogy apja Washingtonban, nagybátyja pedig Zürichben nagykövet, s rá is fényes pálya vár.
„Viktor” ily’ módon ismerkedett meg Zólyomi Ilonával is, akit hetekig szédített. Szórta a keservesen megkeresett pénzét. Amikor az elfogyott, eltűnt a lány szeme elől, mondván kötelező külföldi tanulmányútra küldték. A nő csak később jött rá, hogy szélhámos, ezért faképnél hagyta a fiatal férfit, aki erre bosszút forralt. Egy sósavval felkevert Cinzanót küldött neki bocsánatkérés gyanánt, s mint a tárgyaláson bevallotta, azt akarta, hogy a lány hosszan kínlódjon a halála előtt. Zólyomi Ilona öccsének azonban gyanús volt a felbontott üveg, s belekóstolt.
A kísérletet a fiú megúszta, és a lány is megmenekült.
Ezután több más lány bolondítását követően SZOT-beutalóval Siófokon nyaralt, ahol Viktor Edmann nevű „követségi tanácsosként” megismerkedett a csinos Sántha Ildikóval. Együtt jártak szórakozni, s az ismeretséget Budapesten is fenntartották. Szöllősi előkelő szórakozóhelyekre vitte a lányt, s ha elfogyott a pénze, Ildikónál sem jelentkezett, hanem külföldi útjaira hivatkozva maradt távolt. A lány egy alkalommal utánanézett a „diplomatának”.
Felhívta a követséget, ahol közölték vele, náluk ilyen nevű diplomata nem dolgozik. Sántha Ildikó a szemére vetette a férfi hazugságait, aki magyarázattal akart szolgálni, ezért másnap estére, a Svábhegyre hívta randevúra a lányt, ahol a Vörös Csillag Szállóban együtt vacsorázhatnak az egész követséggel. Sántha Ildikó így 1962. július 12-én elment az esti randevúra. Szöllősi zsebében ekkor már ott rejtőzött az aznap délután vásárolt borotva. Egy mellékútra csalta a lányt, ahol kegyetlenül meggyilkolta és lefejezte a holttestet. A haldokló lányon még nemi erőszakot is el akart követni, ami azonban kudarcba fulladt.
Forrás: Budapest Főváros Levéltára
A bírósági tárgyaláson az orvosszakértők megállapították, hogy Szöllősi nem szenved elmebetegségben, de feltűnő szereplési vágya és notórius hazudása, valamint a nemi ösztön szadisztikus elferdülése pszichopatás tünetekre utal.
Mindez azonban nem érinti beszámíthatóságát és büntetésre vonását.
A Fővárosi Bíróság kötél általi halálbüntetésre ítélte Szöllősit, a Legfelsőbb Bírósága 1962. december 12-én jogerőre emelte a végzést, amelyet az év szilveszterén végre is hajtottak…
Ebből a drámából írta meg Fejes Endre a Jó estét nyár, jó estét szerelem című regényét.
A Szolnoki Szigligeti Színház 2024-25-ös évada ezzel a nagyszínpadi darabbal indult.
