Nem akármilyen darabbal kezdi az évadot a Szolnoki Szigligeti Színház – galériával és videóval

Amilyen hangos sikere volt A király beszéde Szigligeti színházi darabjának, legalább ugyanakkora diadalra számíthat a Tisza parti teátrum új évadi első bemutatandó előadása, a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés színmű. Ezzel a darabbal nyitja ugyanis új szezonját a Szolnoki Szigligeti Színház. Fejes Endre és Presser Gábor zenés drámájának nagyszínpadi változatának szeptember 27-én lesz a premierje. Hírportálunkat meghívták a sajtónyilvános fotós próbára.

Újabb Dicső-Dósa koprodukció készülőben

Szolnokon a Jó estét nyár, jó estét szerelem azzal a képpel kezdődik, mellyel a Szolnokon először két éve bemutatott A király beszéde befejeződött: Dósa Mátyás egyedül áll a fények nélküli színpadon… Miféle áthallást, miféle átlátást rejtett el a felgördülő függöny mögé a mindkét darabot rendezőként jegyző Dicső Dániel? És miféle mondanivalót tartogat a mának a hetvenes évek elején hatalmas visszhangot kiváltó tévéfilm színházi adaptációja?

Fejes Endre 1969-ben írta meg a Jó estét nyár, jó estét szerelem című kisregényét, melyből 1972-re készült el a kétrészes tévéfilm. Harsányi Gábor ekkorra már legendává formálta Láng Vincét az Egy óra múlva itt vagyok televíziós sorozattal, majd pedig a sötét ruhás görög diplomata Viktor Edmonnal tovább írta a hazai színjátszás róla íródó fejezetét.

A cselekmény talán már ismert lehet: az egyszerű lakatosként dolgozó fiatal gyári munkás fizetéstől fizetésig robotol a munkahelyén, hogy aztán a nehezen megdolgozott keresetét néhány nap alatt más bőrébe bújt magamutogatóan, fényűző módon elherdálja. Hogy társadalmi kritikát írt-e, avagy egyszemélyes pszichológiai defektről, netán kétszemélyes skizofréniáról szól Fejes műve, ma már nem pontosan tudható. Annyi bizonyos, hogy az eredeti kisregény a depressziós, hatvanas évekbeli magyar világban megtörtént gyilkosságot dolgoz fel, és a főszereplő karakterét nyilvánvalóan az elkövető személyiségéről mintázta az író.

A jó darab alapja: Fejes, Presser, Sztevanovity

A harsány, kicsi görög diplomata sötétkék öltönyébe bújó visszahúzódó géplakatos szerepét Dósa Mátyás alakítja. A színfalak, díszletek ezúttal is jelképesek, de cseppet sem érződik a minimalizmusra törekvés, inkább semmi nem téríti el a figyelmet a cselekményről, ami egyébként is igencsak feszített. Az apró rezdülések és mimikák játszanak a lendületes mozgások helyett, ettől izgalmas a történés. A zenét Presser Gábor jegyzi, a dalszöveg-konzultáns Sztevanovity Dusán.

A sokszereplős darabhoz a rendelkezésre álló társulat tagjai több figurában is színre lépnek, olykor váltásban is, de ez a találmány sem a tudva lévő takarékos színházi létet, mint inkább az ötletes alkotói felfogást dicséri.