Beültünk színészlemezekről mozizni Bajnai Zsolthoz Szolnokon

Bajnai Zsolt, a blogSzolnok szubjektív élményportál szerkesztője a közelmúltban ismét emlékezetes estet tartott a TISZApArt Mozi E-termében. A lokálpatrióta krónikás „Thália bakelit papjai” címmel megkezdett képes-zenés előadás-sorozatának első fejezete a magyar színészek rendszerváltás előtt megjelent könnyűzenei albumait elevenítette fel, melyek szolnoki és vármegyei vonatkozásairól is megemlékezett.

A moziteremben összegyűlt Bajnai-törzsközönség a negyvenöt évvel ezelőtt vinylre vitt és forgalomba hozott Karády-válogatás egyik népszerű dalával vehette fel azonnal a fordulatszámot. Bajnai szerint a „Hamvadó cigarettavég” és társai, például a „Mindig az a perc”, az „Ez lett a vesztünk”, vagy a „Gyűlölöm a vadvirágos rétet” számokat is tartalmazó, 1979-es fekete LP (nagylmez) hanghordozó sikere a hazai színészlemezek nyitánya lett. Előtte csak nagy ritkán jelent meg hazai teátrumistáknak korongja. Azokból is leginkább kislemezek készültek.

Bajnai úgy véli, hogy azok a valódi színészlemezek, mely albumok számait kifejezetten a színészelőadónak írták a szerzők. Ezért nem is tartja klasszikus színészlemezeknek azokat, melyek színházi vagy filmszínházi betétdalokat, vagy mondjuk akár egy komplett zenés színházi darabot tartalmaznak. A melyeken operett-részleteket, netán magyar nótákat énekelnek neves színészek. Így aztán Karády 1979-es korongja sem virtigli színészlemez, hiszen az arról elhangzó dalok a 30-as és 40-es évek Karády-filmeket színező zenei betétek. Miképpen a hajdanán legnépszerűbb énekes, a mezőtúri születésű Kalmár Pál által felénekelt Seress Rezső-szám, a „Szomorú vasárnap” sem, vagy Bilicsi Tivadar 1970-ben megjelent nagylemeze, melyre a kor legkedvesebb dalait válogatták össze, de Kiss Manyi Jajj, de jó a habos süteménye sem elég a színészlemez minősítéshez.

Mint az előadásból megtudtuk, Mészáros Márta „Örökség” című filmjét követően jelent meg 1980-ban a „Soha se mondd!” című betétdalt közreadó kislemez. A bakelit nagyon közkedvelt lett, s a siker eredményezte, hogy a második világégés után és a rendszerváltás előtt Hernádi Judité legyen az első színészlemez, amelyre olyan jeles zenészek írtak kifejezetten a Karády-imitátor színésznő hangjára és személyiségére jellemző dalokat, mint Döme Zsolt, Oroszlán Gábor, Verebes István, Cseh Tamás és Bereményi Géza, valamint a szolnoki születésű Bergendy István.

Halász Judit gyermeklemezeit sem helyezi Bajnai a klasszikus színészlemezek közé. Annak ellenére sem, hogy a legendás előadók a gyermekek számára és nem a Vígszínház Kossuth-díjas művészének írták a dalokat, ám a szerzők előadóban kifejezetten Halász Juditban gondolkodtak.

A valódi színészlemezek sora ezután 1982-ben Ruttkai Évával, 1983-ban Darvas Ivánnal, majd 1984-ben Tolnay Klárival folytatódott. Majd jött az újabb roham Kern Andrással, a színészpályáját Szolnokon kezdő Udvaros Dorottyával, továbbá Márkus Lászlóval, Kishonti Ildikóval, vagy a Szigligeti Színház legendás vendégművészével, Törőcsik Marival, valamint egykori állandó tagjával, Szakácsi Sándorral.

Bajnai Zsolt nem csupán a zenei végeredményről szólt. Megemlékezett a hazai hanglemezgyártás történetéről is. Miképpen a korabeli stúdiókról, valamint a vinylek gyártási folyamatáról. Az egyórás előadás ismét izgalmas és szórakoztató volt, a múltidéző mozizás korántsem lejárt lemezként hatott a hallgatóságra…