2022.10.15. 18:17
Rendkívüli leletek mesélnek a jászdózsai Kápolnahalom évezredes rejtelmeiről
Több ezer év titkait őrzi a Kápolnahalom Jászdózsa határában, ahol az elmúlt közel másfél évszázadban különleges leletekre bukkantak a múlt értékeit kutató tudósok. A régészeti lelőhely világhírűvé tette a kistelepülést. A Kápolnahalom gazdag örökségét és kutatástörténetét mutatja be a könyvtár első állandó régészeti kiállítása, mely a minap nyílt meg Kereszt-Metszet. Régészeti barangolások Jászdózsa múltjában címmel.
Fotó: Pesti József
A település határában, a Jászárokszállásra vezető út jobb oldalán jól láthatóan kiemelkedik a síkságból a Kápolnahalom vagy más néven Sarlós Boldogasszony-halom. A több korszakot magába foglaló régészeti lelőhely rejtelmeit, Jászdózsa legendás múltját tárja elénk a napokban nyílt régészeti kiállítás, mely a megújult községi könyvtárban kapott helyet. Vizuális, játékos környezetben modern installációk, képek és filmrészletek segítségével elevenedik meg a múlt, valamint bepillantást kaphatunk az egykori régészeti feltárások titkaiba is.
A nem mindennapi időutazás a kora bronzkorba, a mintegy négyezer évvel ezelőtti időkbe vezet, amikor a Tarna völgyében, a Nyavalyka patak partján az első telepesek birtokba vették a dombot, felépítették az első házakat és a telep erődítését is.
Barangolásunk során a kiállítás gondosan összeállított anyaga beavatott egyebek mellett a bronzkor és a régészet lenyűgöző világába, a föld mélyéről előkerült tárgyak gazdag kincsestárába. Megtudtuk azt is, hogy a Kápolnahalom úgynevezett tell-település volt. A tell arab eredetű kifejezés, mely dombot, halmot jelent. Egyértelműen települések maradványait jelöli, nem azonos az Alföldön elterjedt magas sírhalmokkal, kunhalmokkal. A tell többrétegű települési forma, lakóhalomnak is fordítják.
– A hely jelentőségéről és közvetlen környezetének folyamatos lakottságáról késő bronzkori és vaskori telepnyomok árulkodnak. A római császárkor idején az Alföldre betelepülő szarmaták a mai Jászdózsa környékét is birtokba vették. Lelőhelyük között megtalálható a Kápolnahalom is. A szarmaták után sokáig lakatlan volt a terület, majd 567 után valószínűleg avarok költöztek be. A régészek az ásatások során honfoglaló őseink nyomait is felfedezték az idők során átalakult területen. Feltehetően az Árpád-korban kápolna épült a bronzkori tell tetején, melyhez temető is tartozott. A középkori templomot minden bizonnyal az Eger ostromára felvonuló török hadak pusztították el. A romok közeléből, a templom köveiből 1728-ban Sarlós Boldogasszony tiszteletére emeltek kápolnát, melyet a második világháború végén felrobbantottak. Az egykori kegyhely emlékét ma a Kápolnahalom vagy Sarlós Boldogasszony halom elnevezés és az 1874-ben állított Varga-féle kőkereszt őrzi – tudtuk meg A kettős bárdtól a Sarlós Boldogasszonyig című tájékoztató kiadványból.
Emléket állítanak a legendás kutatóknak
A Kápolnahalom az elmúlt közel másfél évszázadban számos régész érdeklődését felkeltette. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Dr. Kulcsár Gabriella a Bölcsészettudományok Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója felidézte a Kápolnahalom kutatásának történetét, mely egészen a 19. századra tekint vissza. A lelőhely első vizsgálata Bartalos Gyula egri kanonok és Hild Viktor jogász, újságíró nevéhez kötődik, akik munkájuk során a bronzkori leletanyagon kívül egy „putrilakás” maradványait is felfedezték.
Több évtized telt el a következő kutatásig.
1943-ban Gallus Sándor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának egykori vezetője folytatta a munkát, majd a második világháború után Csalog József, a Jász Múzeum akkori igazgatója vezetett feltárásokat a dombnál.
– Jelentős fordulat 1966-ban következett be, amikor a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával az úgynevezett tell-program keretében Stanczik Ilona, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze és Bóna István régészprofesszor vezetésével elkezdték a jászdózsai tell-t kutatni. Ez azért is volt mérföldkő, mert közösen dolgozták ki az új szemléletű ásatási módszertant. Stanczik Ilona pedig kialakította a tell feltárások dokumentációs rendszerét, a bronzkori telepkutatások iskolateremtő feltárását vezette a területen. A bronzkori lelőhely mellett megtalálták a templomok maradványait és a temetőt is – részletezte Dr. Kulcsár Gabriella.
Szólt a 2018 és 2019. között megvalósult roncsolásmentes kutatási programról is, melyet a jászdózsai önkormányzat felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Jász Múzeum kutatói végeztek. A legmodernebb módszerekkel zajlott vizsgálat során terepbejárást, régészeti célú légi- és drónfotózást, műszeres lelőhelyfelderítést alkalmaztak, 7594 régészeti lelet került elő.
Turisztikai attrakció része a múlt bemutatása
A jászdózsai Kápolnahalom és környezete hazánk egyik legismertebb bronzkori lelőhelye, mely nemzetközi hírnevet szerzett a községnek. Az ásatások során egyedülálló történelmi emlékek kerültek felszínre.
– A kutatás eredményei fontos részét képezték az 1990-es évek elején Európa nagyvárosaiban bemutatott Magyarország bronzkorával foglalkozó vándorkiállításnak. Ennek köszönhetően az előkerült kincsek egy részét Franciaországban, Németországban és Belgiumban is megcsodálhatták az érdeklődők. A Kápolnahalom egyik legérdekesebb lelete egy díszített, agyag kettősbárd modell. Emellett kiemelkednek a kerámiaművesség tárgyi emlékei és egy aranykincs is – olvasható a kiállításra kiadott ismertetőben.
A kápolna és a halom köré különböző legendák szövődtek. Rejtélyes alagútról, mesés kincsekről és garabonciásokról szóló izgalmas történeteket őriz a néphagyomány.
A Kápolnahalom bekerült Jászdózsa települési értéktárába. Az önkormányzat célja, hogy a település régészeti örökséget bekapcsolják a turizmus vérkeringésébe. Baranyiné Csomor Katalin, a Jászdózsai Községi Könyvtár és Petőfi Sándor Közösségi Színtér vezetője érdeklődésünkre elmondta: olyan programot dolgoztak ki, amellyel a bronzkortól napjainkig szeretnék bemutatni Jászdózsa természeti, kulturális és épített értékeit a településre látogatóknak. A könyvtár állandó kiállításával igyekeznek minden korosztályt megszólítani, a fiatalok számára a jövőben múzeumpedagógiai foglalkozásokat terveznek.
