Különleges hagyatékkal bővült a tiszaföldvári múzeum gyűjteménye

Lenyűgöző leletekkel gazdagodott a Tiszazugi Földrajzi Múzeum. A helyi lakos Fazekas Eszter, nagyapja hagyatékát ajánlotta fel az intézménynek. Kopa Zsigmond 1905 és 1907 között telente Budapestre járt az építőiparosok téli tanfolyamára, ahol megtanulhatta a szakma csínját-bínját. Ebből az időből tankönyveket, építészeti mintalapokat, rajzokat őrizhet a múzeum ezután.

– A munkákon fellelhető pecsét alapján – amin a „Székesfővárosi Községi Iparrajziskola” felírat található – indultunk el és jutottunk a mai Kisképzőhöz, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolájához, ahol az említett Kopa Zsigmond tanult. 

Az 1905 – 1907 években megjelent iskolai értesítők segítségével be lehetett azonosítani a tanárokat, illetve a pontos időpontokat is. 

– Fel is vettük az ottani gyűjteményvezetővel Katona Júliával és az igazgatóval Szűcs Tibor a kapcsolatot, akik nagyon örültek az értékes anyag fennmaradásának és annak, hogy sikerült egyben tartani. Az is igazolódott, hogy az iparos tanuló minden évben négy hónapon át járt az iskolába – mutatott rá egy pecsétre Béres Mária, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum igazgatója.

A kutatások alapján előkerült a tanrend is ábrázoló mértan, szabadkézi rajz, építési szerkezetek, építési alaktan szerepelt a tantárgyak között. A Kopa hagyaték kapcsán arra is fény derült, hogy Tiszaföldvár híres fényképésze Király Lajos is a fent említett intézményben tanult.

– Átnéztük az iskola dokumentumait, amiben feltűnt Király Lajos neve, megerősítést nyert, hogy először szobafestőnek tanult, ezután képezte át magát fényképésznek. Sőt, Király Lajos lányának elbeszélése is igazolódott, miszerint édesapját Lyka Károly is tanította, hiszen ezekben az években az iskolában a művészettörténet tanára valóban ő volt – mesélte a kutatásuk eredményéről.

A lapokon precíz és pontos vonalak tanúskodnak a szakképzettségről. 

Az alapok, formák síkidomok után az oszlopdíszítő elemek következtek, de felfedezhetőek különféle fakötések műszaki rajzai, ablakformák bemutatása.

– Ez téglából épített boltívet ábrázol – emelte fel az egyik lapot. 

– Szinte hihetetlen, hogy szabadkézi rajz, a mai világban nyomtatással sem biztos, hogy ilyen pontossággal lehet dolgozni. Az ácsolt kapu képére még a fa erezetét is ráfestette Kopa Zsigmond.

– Magam sem gondoltam volna, hogy ilyen értékes és látványos anyag kerül hozzánk – fogalmazott Béres Mária, aki hozzátette, felkeresték a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamaráját is egy vándorkiállítás ötletével.

– A szervezet elnöke Makai István és Kovács János főépítész járt nálunk, ők is kiemelték, hogy érdemes figyelni milyen szintű rajztudás kellett akkoriban egy építészmesternek – mesélte a múzeumigazgató.

Felvették a kapcsolatot a szolnoki Levéltárral, a Damjanich János Múzeummal, de megkeresik a megye más múzeumait is, hátha a megye iparosairól közösen készülhetne a tervezett tárlat.

– A nagyszerű rajzi munkák bemutatásával nyitnánk a szakképző intézmények felé, beszélnénk arról is, hogy a mai növendékeknél mi a követelmény – tekintett előre.

Az egyik munkát már digitalizálták, a munka folytatását ezután tervezik.

Még a világháborúkat is átvészelték a rajzok

Az egykori Kopa ház ikonikus épület Tiszaföldváron. A Baross körúti ingatlanról azt tartották, hogy a második világháború idején, amikor a helyieknek a belterületet el kellett hagyni, mert a város hadszíntérré vált, magasrangú orosz katonákat szállásoltak el ott.

– Ha belegondolunk ezek a papírok több, mint százévesek, sok mindent, még a két világháborút is átélték – mondta Béres Mária, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum igazgatója.

A család pecsétjével ellátott mintatervek a hagyaték részét képezik, ahogy a ma is álló Nyíl úti egykori iskolaépület 1911-es tervrajza is.

– Ezen a papíron látszik, hogy járt az építkezésen – mutatott rá a foltokra a szakember.

– A méretek és ablakszám alapján is nyomon követhető az épület. Látszik, hogy a fiúknak lányoknak külön árnyékszék volt, terveztek gazdasági épületet, és a tanítónak lakást – vezette végig az ujját a vonalakon. A dokumentumok megóvásához restaurátorra lesz szükség.

A család történetére is fény derült

Találtak egy igen rossz állapotban lévő, de még olvasható német nyelvű mesterlevelet is az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből. A Franz Kopa nevére kiállított dokumentum szerint a mesterember Nagykőrösön született, a vélekedések szerint Kopa Zsigmond dédapja lehetett. A mesterlevelet 1840-ben állították ki a nevére.

– Igyekszünk felkutatni a család történetét, a legtöbb ilyen néven anyakönyvezett személyre a Bács-Kiskun megyei Nagykőrösön és Apostagon bukkantunk – számolt be a kutatásokról.