Meghódítaná a mozinézőket első nagyjátékfilmjével az újszászi rendező

– Miről szól az első nagyjátékfilmje?

– Egy tizennyolc éves fiú, Misi, a Zanox nevű kísérleti gyógyszer tesztelésén vesz részt, aminek hatására képessé válik az időutazásra, ha egy speciális házi pálinkából iszik.

– Hogyan zajlott a szereplőválogatás?

– Nemcsak az egész ország területén, hanem a határon túli színészképzéseken is kerestük a film főszereplőit. A Misit alakító Bálint Előd például egy Kolozsváron frissen diplomázott erdélyi színész. De a marosvásárhelyi, dunaszerdahelyi és szabadkai színészhallgatók között is szétnéztünk. Szerbiába még sikerült személyesen is elutaznom, de sajnos a többi, határon túli iskolába a járványhelyzet miatt nem mehettem el. Náluk a casting első fordulója online zajlott, a jelöltek kaptak egy rövid jelenetet, amit el kellett játszaniuk, és elküldeni az erről készült videót. Aki ezen továbbjutott, annak a Nemzeti Filmintézet adott egy igazolást, hogy beutazhasson Magyarországra egy személyes meghallgatásra.

– Hogyan sikerült megtalálni a tökéletes szereplőket?

– Nagyon nehéz volt a négy középiskolás főszereplőt megtalálni, hiszen nagyon konkrét elképzelésem volt róluk.

A fő karakter, Misi esetén olyan színészre volt szüksé­gem, aki természetesen tud esetlen is lenni, de szimpati­kus, helyes srác, a film előrehaladtával pedig talpraesett és merész. Janka szerepére pedig egy életvidám, örökmozgó lányt kerestem. Kecaj egy sunyi, vagány, vidéki srác, őt is nagyon nehéz volt megtalálnom. Ildi pedig egy aranyos, különc lány. Mikor a feleségem először találkozott az őket alakító színészekkel még a forgatás előtt, azt mondta, olyan érzése volt, mintha a forgatókönyvből jöttek volna ki.

– A kiválasztott színészek mind amatőrök vagy van köztük olyan, aki már rendelkezik filmes tapasztalattal?

– Életkorukból adódóan még nem számítanak közis­mert­nek, de profik olyan szem­pontból, hogy tanulták a szí­nészmesterséget, vagy játszottak már színházban vagy filmben. Persze nem csak középiskolás érettségizők szerepelnek a Zanoxban, ezért a mellékszerepekben ismertebb nevek is felbukkannak, mint például Hatházi András, Máhr Ágnes, Krisztik Csaba, Vasvári Vivien, Már Megint Kitty, Egs (Dodzsem Klub).

– A filmtervhez készített korai látványképeken és az előzetesben még nem a végleges szereplők és helyszínek szerepeltek. Van-e esetleg valami, ami mégsem változott az előzetes képekhez képest?

– A filmterv legelső biztos pontja az volt, hogy Frányóné Marika néni fogja alakítani a nagymama szerepét. Ő egy civil, aki sosem foglalkozott színészettel, viszont az én kisfilmjeimben többször is szerepelt már, és nagyon hiteles volt az alakítása. Sajnos elkapta a koronavírust, ami annyira legyengítette a szervezetét, hogy bár már egy évvel ezelőtt kigyógyult belőle, azóta is gyengélkedik. Szerencsére Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház színésze kiválóan alakította végül a nagymama szerepét, így bánatra csupán Marika néni egészségi állapota miatt van okom. Így esett, hogy a filmtervhez készített korai látványképek elemeiből végül semmi sem maradt meg a végleges filmben. Sem a kiskunfélegyházi helyszínek, sem a szereplők.

– Hol forgatták a filmet, és miért épp ezekre a helyszínekre esett a választása?

– A film jelentős részét Dunaújvárosban és Komlón forgattuk. Nem szoktak Budapesttől távoli magyar váro­sokban mozifilmeket készíteni, én viszont szerettem volna, és hálás vagyok érte, hogy megtehettem.

Ilyenkor a szükséges költségek mellett a szállást, utaztatást is fizetnie kell a produkciónak, vagyis nem egy költséghatékony megoldás, viszont a helyiek megértőek voltak, észszerű áron sikerült helyszíneket bérelnünk. Amit elköltöttünk szállásra, annyival lett volna drágább a budapesti helyszínbérlet.

– A többi stábtagot mi alapján választotta ki?

– Gajdics Dávid operatőrrel Bújócska című kisfilmünk mellett több reklámfilmben és televíziós munkában is együtt dolgoztam. Önálló operatőrként ez az első nagyjátékfilmje, de nem teljesen tapasztalatlan a mozifilmek fényképezése terén. Az Ernelláék Farkaséknál című filmnek is ő volt az egyik operatőre. A fontosabb kreatív pozíciókban főként olyan elsőfilmesekkel dolgoztam, akikkel már volt közös kisfilmes produkciónk, és tehetségükkel, hozzáállásukkal kiérdemelték, hogy nagyfilmben mutathassák meg magukat. Szerettem volna, hogy fiatal, lelkes stábunk legyen, akik tényleg örülnek, hogy ebben a filmben dolgoznak. Voltak persze konzulenseik, akik segítették őket, ha kérdésük támadt. A produceri feladatokat Gyurin Zsuzsi és Molnár Dániel látja el, társproducereink pedig Romwalter Judit (Sparks), Sümeghy Claudia és Oskó-Szabó Csaba.

– Meddig tartott a forgatás?

– A forgatás július 27. és augusztus 27. között zajlott tizenkilenc forgatási napon. Ez rendkívül rövid idő egy nagyfilmhez, ezért nagyon észnél kellett lennem a rendezésnél, Dávidnak pedig a film fényképezésénél, a színészeknek pedig nagyon profinak kellett lenniük. Napi hat perc hasznos anyagot forgattunk. Egy átlagos magyar filmnél fele ennyit szoktak, amerikai szuperprodukcióknál pedig még ennél is kevesebbet.

– Hogyan zajlott a forgatás? Adódott-e valami nehézség?

– Magyarországon minden filmforgatás tizenkét órás munkanappal zajlik. Voltak éjszakai jeleneteink, akkor nappal aludtunk és este forgattunk. Nehéz volt nappal aludni egy hatodik emeleti panel kollégium tűzforró szobájában, ami egy főút mellett fekszik, vagy egy másik, szintén légkondimentes kollégiumban, ahol az ablak sötétítője nem működik. Én például az egyik üres ágy matracával takartam el az ablakot.

– A koronavírus-járvány miatt volt-e valami fennakadás a forgatás során?

– Nagyon örülök, hogy senki sem betegedett meg a forgatás alatt. Legjobban attól féltem, hogy majd én kapom el a vírust, és miattam kell leállni. Ez hatalmas pluszköltséggel járt volna, és talán azzal, hogy csak jövő nyáron forog le a film, ami pedig újabb problémákat generál. Például a berendezett helyszínek kárba vesztek volna, és az egész gyártás-előkészítést, ami egy hónapig tartott, elölről kellett volna kezdeni. A castingfolyamatot azonban megnehezítette a Covid, hiszen nem mehettünk be szí­nészsulikba, az oda járók névsorát pedig nem adták ki személyiségi jogokra hivatkozva. Nagyon nehéz és hosszadalmas volt ennek ellenére is kinyomozni a magyar nyelvű színészhallgatók kilétét.

– Mennyiben volt más leforgatni egy mozifilmet, mint a korábbi alkotásait elkészíteni?

– A profi forgatáson egy csomó olyan dologért kell fizetni, és olyan szabályokat kell betartani, amiket egy kisfilm forgatásán senkinek eszébe sem jutna. Például nagy vitáink voltak abból, hogy szerepel az egyik bulijelenetben egy csirke, és szükséges-e hozzá állatidomárt, orvost fizetni. Ha ugyanis beteg, és megfertőzi az egyik színészt, az sokba kerül. Ha nem eszegeti a magokat úgy, mint ahogy az a könyvben le van írva, akkor áll a forgatás, ami megint sok pénz. Több, mintha alkalmaznánk egy állatidomárt és egy orvost. Szerintem a legtöbb ember a nem profi forgatásokat jobban élvezi.

– Mikor és hol láthatjuk majd a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című filmet?

– Terveink szerint 2022 nyár elején a mozikban.

A filmmel és a bemutatóval kapcsolat­ban a Zanox Facebook- és In­stag­ram-oldalán is ki fogjuk tenni a legfontosabb információkat.