Híres Faust-illusztrációkkal várják a művészetkedvelőket Szolnokon

Az archívum nemcsak Karátson Gábor életművének megőrzésére, hanem kutatására és közkinccsé tételére is jött létre, ennek szellemében született az a szolnoki kiállítás, melyet több hasonló is követ majd a közeljövőben.

Karátson életművének nem véletlenül kiemelkedő része a Faust illusztrálása, mivel közel állt hozzá annak mély filozófiai tartalma.

Szolnokon most a mű 1980-as, az Európa Kiadónál megjelent kiadásához készült hatvannégy akvarell és a művészről készült fotók mellett a témához kötődő ceruzarajzok is megszemlélhetőek,

melyek a kiállítás kurátora, Bellák Gábor szavai szerint a színes Faust mellett teljesen egyedülállóak a művészettörténet klasszikus, fekete-fehér Faust-illusztrációinak sorában is. A kiállítás a hatvannégy képen kívül elsőként mutatja be Karátson 1969-ben, szintén a Fausthoz készült tizenhárom linómetszetét is.

Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője Karátson Gábor munkásságára utalva emlékeztetett, hogy Karátson „bármilyen műfajhoz, bármely megszólalási módhoz is fordult, megkérdőjelezhetetlenül jelentőset alkotott. Életműve, a létrehozott művei, az alkotási folyamatot jellemző művészetfilozófiai megközelítései és fáradhatatlan közéleti tevékenysége mind-mind olyan értéket hordoznak, melyeket külön-külön, de önnön komplexitásukban is meg kell ismernie a következő generáció tagjainak.” A kiállítást október 10-éig tekinthetik meg az érdeklődők Szolnokon.

Johann Georg Faust személyét egyébként számos talány övezi. A történelmi alak feltehetően azonos azzal a középkori német asztrológussal, csillagásszal, alkimistával, aki a Heidelbergi Egyetemen tanult, s egy emléktábla tanúsága szerint élete egy részét a magyar diákok által is előszeretettel látogatott másik egyetemi városban, Wittenbergben élte le. Életében többek között azzal is vádolták, hogy az ördöggel cimborál, ez a motívum a vele foglakozó irodalmi alkotásokban is rendre felbukkan.

Titokzatos alakját először egy népszerű népkönyv örökítette meg, melyből mások mellett Goethe is merítette művének témáját.

A pokol leigázásáról szóló írását magyarra is lefordították, ahogy a róla szóló művek is számos kiadást értek meg nálunk. Liszt Ferenc szimfóniát szentelt személyének, melynek bemutatóját személyesen vezényelte Weimarban.

A Faust-könyvek gondolati gazdagságukkal, filozófiai mélységükkel és művészi tökéletességükkel messze túlnőttek modelljükön, s a világirodalom legnagyobb alkotásai közé tartoznak. A lét egyetemes, nagy kérdéseire keresik a választ: Mi a célja az emberi életnek? Mit kell tennünk, hogy kibontakoztassuk egyéniségünket? Faust alakja nálunk is olyan ismert és népszerű volt, hogy a Debreceni kollégium 1786-ban elhunyt, nagy tudású, legendás professzorát, Hatvani Istvánt magyar Faustként emlegették kortársai.