A 30Y zenészei napfelkeltéig fröccsöztek a Tiszaligetben

Számos helyszínen felléptek már Szolnokon, egy kezünkön meg sem tudjuk számolni, tizenkilenc évvel ezelőtti megalakulásuk óta hányszor borzolták fel a helyi kedélyeket. Persze, tették ezt a legjobb értelemben véve, hiszen aki járt már a koncertjükön, tudja, hogy a tömeg elején kötelező a pogózás, hátul pedig a dalszövegek fülsiketítő együtténeklése, avagy „előrjöngése”.

Ahogyan ők írnak magukól:

„A 30Y egy zenekar. négyen testvérek. ikrek. négy tojás, olyanok, hogy meg sem tudod különböztetni őket.

Néha ők maguk is összekeverik a másikat saját magukkal. nem is a dalaik miatt ismerik őket, hanem azért, mert ilyen, hogy négyes ikrek alapítanak zenekart, na, ilyen még nem volt. télire pulóvert húznak, nyáron kisgatyát. és ha esik, sosem nyitnak esernyőt. mindnek van autója, mindegyiknek más. azt sosem keverik össze. megjelent egy csomó lemezük, a platina az nagyon csillog.

A legutóbbi lemezük az EGY, ami megörökít egy koncertet, egy hétvégét, de már jön az új, tavasszal, dalonként és egy képben.”

Beck Lászlóval, vagyis Zazával, a 30Y dobosával beszélgettünk.

– Régóta jártok Szolnokra koncertezni évente legalább egyszer. Ilyen jó a szolnoki közönség? (Na, nem mintha bánnánk!)

– Naná! Tudod, jó közönségnek kell lenni egy olyan városban, ahol végtére is nincs egy állandó klub. Nincs egy több évtizedes hagyománnyal bíró, kultikus hely, amibe beleköltözöl kamaszon és ki se szállsz már belőle többé.

– Szolnokon inkább a közönség maga kultikus, a közönség viszi be a rajongását, elfogultságát, értését, érdeklődését akármelyik helyre, amelyik épp otthont ad a rock and rollnak. Ezt megható újra és újra megélni.

– A szolnoki rajongótábor nagy része még a Borostyán Művelődési Házban (Boriban) verődött össze a kétezres években. Ezek az akkor tinédzserkorú fanok ma már talán a harmincon is túl vannak. Ti emlékeztek még a Borira?

– Azt hiszem, mi nem így hívtuk, és csak remélem, hogy ugyanarra gondolok, amire te. Mindenesetre emlékszem sokféle helyre Szolnokon, ahol zenéltünk, de épp az előzőekben mondottak miatt, nem kifejezetten helyekhez kötődik nekem a szolnoki koncertélmény.

– Másféle pillanatok vannak meg. Például, hogy a vendégzenekar utáni átállásban a hangmérnökünk, a Zsolesz átkötő zenéje szól. És a Skunk Anansie egyik dalára elkezdenek táncolni és énekelni az emberek. És én mérhetetlenül boldog vagyok ettől.

– Vagy hogy a bátyám (Beck Zoltán, a 30Y énekese – a szerk.) soha nem ült be máshol egy improvizáció során a dobom mögé, csak Szolnokon. Vagy hogy napfelkeltéig fröccsözünk a Ligetben. Konkrétan elittam a fiatalok elől a fröccsüket. Bocs, srácok, jövök eggyel!

– Már két-három generáció is „felnőhetett” a zenéteken. Láttok valamilyen változást a közönségen?

– Azt hiszem, a tizenévesek, tinédzserek, kamaszok, középiskolások – vagy nevezzük bárhogyan is ezt a korosztályt – jelenléte minden zenekar számára a legfontosabb visszajelzés arra vonatkozóan, hogy amit állít, azt értik. Még érthető a világról való állítása. Még fontos, még lényegbe vágó, még felforgató erejű.

„Nem felnőtt bölcselet, nem fejhallgatóval a feleséged mellett fekve létező, és nem is a hajdan volt fiatalságod. Nem nosztalgiazenekar és nem is önmaga wurlitzere. Valós és dinamikus benne állás.”

– Ebből a nézőpontból tudom ezt csak nézni, és ezért számomra nemcsak ennek a húsz évnek a közönsége nem változott semmit, hanem a rock and roll közönsége összességében. Tudod, végül úgyis Mick Jaggernek lesz igaza mindig: ahol a tinilányok vannak, oda mennek a tinifiúk is.

– Pár éve barlangászaton jártatok, remélve, hogy megleshettek néhány denevért. Ebből született a Barlangos című kisfilm. Készült végül dal erről a kalandról? Vagy mondjuk a „sötétség direkt tapasztalatáról”?

– A " target="_blank" rel="nofollow noopener">Barlangos a Vadonleső programmal való együttműködésünk részeként jött létre. 2017-ben a denevér, 2018-ban a földikutya volt a főszereplő. Ebből az élményből pont ez a film készült, a földikutyát a Természettudományi Múzeumban ünnepelhettük. Talán dal helyett, de mindenképp jobban jár így mindenki.

– Reméljük, hogy érezhető egy ilyen barlangi túrának az egész életedet meghatározó ereje, és persze reméljük, hogy sokan nekivágnak a természetnek rajtunk kívül is. Mondhatnád, hogy biztosan mi is csak mutatóba, de két hete vasárnap Ádi például azért érkezett

fáradtan a próbára, mert megmászta a Zengőt. Nem mellesleg zuhogó esőben. Csak úgy, egymaga.

– És ha majd egyszer jársz mifelénk, akkor én meg elviszlek gombászni. Mondjuk, azért csak okosan... Egyszóval, a 30Y magánemberként is természetbarát, de mi hivatalosan is a Magyar Természetvédelem Nagykövetei vagyunk, az Ifjú Kócsagőr Program alapítói a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal és a Fürge Diák Iskolaszövetkezettel karöltve. Továbbá a Vadonleső program aktív tagjai is vagyunk, idén Szalóki Ágival a hiúzokat népszerűsítjük majd. Szóval azt hiszem, nekünk biztosan jobb a természetben benne lenni, mint dalokat írni róla.

– 2018-ban jött ki egy koncertalbum, 18 olyan dallal, amik a korábbi lemezekről lettek összeválogatva. Mi alapján választottátok ezeket a számokat?

– Egészen egyszerű szempont vezetett minket: hogy nem kell Best of-szerű koncertlemeznek lennie. Részben azért, mert épp 2015-ben lett platinalemez egy ilyen válogatásunk, részben pedig azért, mert a közönségünkkel nem ilyen a viszonyunk a koncerteken. Majdnem hetvenöt dalt játszhattunk el az Egy hét a hajón program alatt. Az az összes megírt dalunk fele. A közönségünk koncertíveket tud velünk menni, beledől, áramlik velünk a zenénkben, az aktuális dalsorrend dramaturgiájában.

„Ennél nagyobb színpadi élmény nem is igen létezik.”

– Így aztán a lemez dalainak válogatásakor végtére is egy lehetséges 30Y koncertet válogattunk össze. Egyet a sok közül, ahogyan azt a lemez címe is mutatja.

Névjegy

A zenekar neve: 30Y

Tagok: Sárközy Zoltán – billentyűs hangszerek, vokál; Beck László – dob, vokál; Varga Ádám – basszusgitár, vokál; Beck Zoltán – gitár, ének

Műfaj: alternatív rock

Alapítva: 2000, Pécs

Aktív évek: 2000 – napjainkig

A zenekar több mint tíz éve meghatározó szereplője a magyarországi könnyűzenei életnek, igazi fesztivál-kedvencek, évente akár hetvenszer is fellépnek. Az elmúlt tizenkilenc évben megjelent tíz nagylemezük, illetve több mint húsz videoklipjük.

Nem tudom, az olvasók hogy vannak ezzel, de mi őszintén bízunk benne, hogy a 30Y megtartja jó szokását, és továbbra is eljön hozzánk évente, hogy megdobogtassa a jászkunsági rajongók szívét. Addig pedig csak ülünk, és várunk...