Tagadja bűnösségét a karateedző, aki felrúgott egy kisfiút a szolnoki kalandparkban

Tagadja bűnösségét A. Tibor. A jászberényi Yakuzák SE volt vezetője folytatólagos kihallgatásán nem ismerte el, hogy akár testi, akár lelki fájdalmat akart volna okozni annak a kisfiúnak, akit felrúgott a szolnoki kalandparkban – tájékoztatta hírportálunkat Ocsovai Ágnes, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője.

Ismert, A. Tibor az a karateedző, aki júliusban a szolnoki kalandparkban bántalmazta a hétesztendős jászberényi kisfiút. Az ügy országos botránnyá nőtt. A. Tibor bocsánatot kért és minden tisztségéről lemondott, a hazai karateszövetség nyomban eltiltotta, az esetet még Orbán Viktor miniszterelnök is kommentálta, tűrhetetlennek nevezve azt. Nem sokkal később tanítványainak sora állt elő azzal, hogy egykor velük szemben is bántalmazóan lépett fel a tréner.

Korábban beszámoltunk arról is, hogy a szolnoki kalandpark július 15-én tett feljelentést az ügyben. A Szolnoki Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el, majd július 29-én kiskorú veszélyeztetése bűntett miatt kihallgatta A. Tibort. Azért csak akkor, mert a kalandparki eset után az edző hetekre elutazott nyaralni a családjával.

Szeptember végén lehet vádemelés A. Tibor ügyében

Bár a karateedző anno azt mondta, mindenben együttműködik a hatóságokkal, vádemelésig még nem jutott el az ügy. Annak ellenére sem, hogy – mint most megtudtuk – a nyomozó hatóság augusztus 16-án befejezési javaslattal megküldte az ügyet a Szolnoki Járási Ügyészségre.

A férfi védője ugyanis az augusztus 13-ai folytatólagos kihallgatásán úgy nyilatkozott, hogy nem mond le azon – törvényben garantált – jogáról, hogy ő és védője az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.  

A jogszabály erre egy hónapot ad, így mivel védője augusztus 27-én ismerte meg az iratokat, szeptember 27-e előtt vádemelésre nem kerülhet sor. Annak ellenére sem, hogy a fenti jogszabály szerint az egy hónapos időköz a terhelt és védője hozzájárulásával rövidíthető, vagy mellőzhető. Ehhez viszont A. Tiborék nem járultak hozzá.