A Jászkunság útjain a gyorshajtók jelentik a legnagyobb rizikót

A megyénket is magában foglaló Észak-Alföld régióban tavaly 2054 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, ami 2010 óta a legkedvezőbb adat – derült ki a Magyar Autóklub legfrissebb statisztikájából. A hét régió közül azonban csak Közép-Magyarországon baleseteztek ennél többször a sofőrök.

Fontos azonban hozzátenni, hogy ebben a két régióban élnek a legtöbben.

– Hasznos időtöltés lehet áttekinteni a baleseti adatokat. Örömmel tapasztaltam, hogy a régiónkban, ezen belül a megyénkben csökkenő tendenciát mutatnak a számok – kezdte értékelését Bana Béla, a Magyar Autóklub Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének elnöke.

– A rendőrség is sokat tesz a baleset-megelőzéséért, az autóklub pedig egyik fő feladataként, országosan évi háromszázmillió forintot fordít a különböző közlekedésbiztonsági tevékenységekre. A diákoktól a nyugdíjasokig igyekszünk minél szélesebb körben teljesíteni a baleset-megelőzési célkitűzéseinket, a lakosság közlekedési ismeretekkel, és ebbe a körbe tartozó aktuális információkkal való ellátását.

Nemcsak hazánkban jellemző a gyorshajtás

A statisztikából az is kiderült, hogy az egyes megyékben melyek a leggyakoribb balesetet kiváltó okok.

– Elszomorító és sajnálatos tény, hogy megyénkben is a sebesség túllépéséből adódik a legtöbb baleset – világított rá Bana Béla.

Nem magyar „specialitás” a gyorshajtás.

– Sajnos világszerte ez a legfőbb baleseti ok, annak ellenére, hogy sok fix sebességmérő pont van kialakítva, de más mobil technikai eszközök is mérik a sebességet. Éppen ezért a gyorshajtásra, mint baleseti fő okra tekintettel nem vagyok híve a sebességmérési pontokat előrejelző műszaki eszközöknek, mint például a detektor, melyet egyébként Magyarország közútjain legálisan lehet használni. Ezekkel a mérési helyszínek előre jelezhetőek, így a járművezetők a közelükbe érve lassítanak, majd az eszköz hatósugarán kívül érve az esetek jelentős részében sajnos visszaáll az ezt megelőző helyzet, a gyorshajtás – fejtette ki a szakember.

Kiemelten ellenőrzik a sebességet a rendőrök

Megyénkben is kiemelten ellenőrzik a közlekedőket, és a szabálysértőkkel szemben természetesen eljárnak. A rendőrök különösen kiemelt figyelmet fordítanak a gyorshajtókra. Számos helyen, rendszeresen mobil technikával – elsősorban gépkocsiból – ellenőrzik a járművek sebességét. Erre utalnak az elmúlt hetek rendőrségi hírei is. Január 26-án ugyanis a 4-es számú főúton hat óra alatt 19 gyorshajtót kapcsoltak le a karcagi rendőrök.

A napi rekordot egy 90 kilométer/óra helyett 177 kilométer/óra sebességgel közlekedő személyautó vezetője érte el.

Január 30-án a Szolnoki Rendőrkapitányság illetékességi területén hét óra alatt 89 esetben tapasztaltak sebességtúllépést a rendőrök. Volt olyan sofőr, aki a megengedett sebességet Tiszavárkonyon mindkét irányban megduplázta, a megengedett 50 helyett 108, illetve 122 kilométer/óra sebességgel közlekedett.

Február 2-án Kisújszálláson pedig egy személyautó vezetője rekordot döntött azáltal, hogy a megengedett sebességet megháromszorozta, 50 helyett 147 kilométer/órával száguldott.

– Le a kalappal azok előtt, akik betartják a KRESZ-t, a szabálykövető magatartást tanúsítókra alapozhatunk. Akkor van igazán nagy baj, ha önhibáján kívül szenved balesetet a szabálytisztelő közlekedő. A friss kutatás tehát biztató képet fest, azonban nem szabad megelégedni és hátradőlni, tovább kell előre haladniuk apró lépésekkel az illetékeseknek. Lassú víz partot mos, a jövőben minél hatékonyabban kell kiszűrni a gyorshajtókat – fűzte hozzá Bana Béla, aki ennek ellenére azt tapasztalja, hogy a közlekedők többsége betartja a szabályokat.

Megszaporodtak a biciklis balesetek

A szakember hangsúlyozta, hogy ilyenkor, télies időben a megváltozott útviszonyokhoz alkalmazkodniuk kell a közlekedés résztvevőinek. Ügyelniük kell a „látni és látszani” elvre, nagyobb koncentrációra és fokozottabb figyelemre van szükség.

Ha tehetik, akkor a rutinosabb sofőrök legyenek inkább az utakon. A tapasztalat szerint a fiatal, friss jogosítvánnyal rendelkezők ebben az időszakban még bizonytalanabbak, ami természetesen magától értetődő körülmény.

Az idősebbeknek célszerű időnként elővenni egy aktuális KRESZ-könyvet, érdemes alaposan átböngészni, hiszen sok szabály keletkezett, módosult a vizsgájuk óta. Sok balesetnél nem értik, hogy miért ők a hibásak. Több egyértelmű káresetnél nem tudnak megegyezni a felek, és rendőrt hívnak a felelősség megállapítása érdekében.

– Belterületen jellemzőbb baleseti szituáció a gyalogoselütés és a kerékpáros-gázolás, főként a gyalogos-átkelőhelyeken. A járókelők egy része például azzal sincs tisztában, hiába zebrán halad át, a megkülönböztető jelzést használó gépjárműnek van elsőbbsége. A gyalogos-átkelőhelyeken a kerékpáros közlekedés pedig az utóbbi másfél-két évtized alatt sajnos nagyon elszaporodott, amely egyébként a kerékpáros részéről szabálytalan, felelőtlen, sőt életveszélyes is – hangsúlyozta Bana Béla.

– Figyeljünk arra is, hogy lakott területen kívül a gyalogosoknak és kerékpárosoknak éjszaka és korlátozott látási viszonyok között fényvisszaverő mellényt kell viselniük. Ezzel párhuzamosan a járművezetőknek fokozottabban kell ügyelniük a járműveik világító- és jelzőberendezéseinek működőképességére. A biztonságos közlekedés megteremtéséhez tehát minden közlekedőnek személy szerint van mit hozzátennie. Egyrészt fel kell készülni a közlekedési szabályokból, és be kell tartani azokat, másrészt fel kell készíteni a járművet is a közlekedésre.

Az elmúlt tíz év kedvezőbb képet mutat

A Magyar Autóklub statisztikája kitér az ittas vezetők arányára is az egyes megyékben, ami a Jászkunságban tavaly 6,8 százalék volt. Ez fele annyi mint 2010-ben, és egyben az egyik legkedvezőbb adat is az országban, hiszen csak Csongrád-Csanád megyében volt hasonlóan alacsony az ittasan volán mögé ülők aránya. A számokból az is látható, hogy tavaly mindössze három megyében csökkent jelentősen az alkoholtól befolyásolt állapotban vezetők aránya 2019-hez képest, és ebből az egyik a Jászkunság.