Mezőgazdaság

2024.08.16. 13:55

Borzasztó pusztítást végez az aszály a Jászkunságban, hatalmas károkat szenvednek a gazdák

Egész évnyi munkák mennek kárba, akkora az aszály a Jászkunságban. A jelenlegi szárazságban napi két-három százalékkal nő a termelők gazdasági kára.

Rózsa Róbert

Satnya kukoricacső lappang az elnyomorodott buroklevélben. Sárga az egész szár, egy csepp folyadék nem maradt benne. Gyakori látvány ez most Jász-Nagykun-Szolnok megyében, egymást érik a kiégett kukoricások, elszáradt napraforgótáblák, akkora az aszály a Jászkunságban.

aszály a Jászkunságban, aszálykár, szárazság, kukorica, napraforgó
Nagy területen pusztította a kukoricát is az aszály a Jászkunságban, temérdek száron csak eltöpörödött termést találni. Égető probléma
Fotó: Mészáros János

Kiégeti a termést az aszály a Jászkunságban

Júliusban még úgy festett, a kukorica minősége miatt nem kell aggódni térségünkben. Aggodalmat csak az esetleges viharok miatt éreztek a jászkunsági gazdák. Nos, az időjárás végül valóban lecsapott, jóllehet nem égszakadás, hanem szárazság formájában.

Hazánkban az elmúlt hetekben jóformán alig esett.

A HungaroMet már augusztus 1-jén jelezte, hogy az egyre súlyosbodó aszály miatt a kukorica és a napraforgó is egyre inkább szárad, és a kapásnövények is megsínylik a csapadékhiányt.

Augusztus 6-án Feldmann Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár már azt közölte a Világgazdasággal, hogy 75 ezer hektárra rúgott hazánkban az aszálykárra bejelentett területek nagysága. Igaz, akkor még Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyére koncentrálódott a kár. Csapadék viszont azóta sem érkezett, így aligha meglepő módon térségünkben egyre nő az aszály, ami egyes gazdálkodók egész éves munkáját semmisítette meg.

„A szemünk láttára megy tönkre”

– Két ok miatt van most aszály. Egyrészt nem volt meg az átlagos 500-550 milliméternyi csapadék, másrészt nyolc-tíz fokkal melegebb volt a szokásosnál – mondta el hírportálunknak a Nemzet Agrárgazdasági Kamara (NAK) Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elnöke. Mint Hubai Imre Csaba rámutatott, a korai betakarítású növényeket nem érte jelentős kár. A közép- és kései érésű búza, a rozs, a tritikálé, a szója, a kukorica és a napraforgó viszont mind károsodtak.

A nem öntözött területen lévő növények napról napra, a szemünk láttára mennek tönkre

– fogalmazott.

Kiemelte, a kukoricában 30-70 százalékos az aszálykár, de van olyan jászkunsági gazdálkodó, akinek százszázalékos az aszálykára. Mivel a napraforgó mélyebben gyökerezik, jobban bírja az aszályt, de 35-40 százaléka már e növényeknek is károsodott, ami a gazdasági kárt nézve viszont már 50-60 százalékos veszteséget jelent a gazdáknak. Míg a többi növény esetében nagyjából 30 százalék az aszálykár jelenleg.

A jobb adottságú, több esőt kapott, minőségileg művelt, mélyen szántott földeken kisebb a kár, nagyjából 10-20 százalék között mozog. Ha viszont tovább folytatódik az aszály, márpedig vasárnapig előreláthatóan folytatódik, az napi két-három százalék kárt okoz a gazdáknak

– fejtette ki Hubai Imre Csaba.

Aszálykárt egyébként Jász-Nagykun-Szolnok megyében a művelt területek 20-25 százalékára jelentettek eddig, de ez napról napra nő. A ténylegesen károsodott területek mértéke pedig ennél is nagyobb, 50-60 százalék körüli. A vármegyei NAK elnök szerint ha így marad az idő, további 15-20 százalékkal nőhet az aszálykár.

Mi lehet a megoldás az aszály ellen?

Mivel a legnagyobb kárt a vízhiány okozza, a kamarai vezető a Közép-tiszai víztározó kihasználásában, az öntözőcsatornák teljes feltöltésében, az öntözési lehetőségek bővítésében látja a megoldást.

Szerinte már azzal sok probléma megelőzhető lenne, ha a területek 20-30 százalékát öntöznék, mégpedig súlypontosan azokat a növényeket, amelyek legjobban rászorulnak.

– Az öntözési lehetőségeket ismerik a gazdák, fogékonyak irántuk. Megfelelő támogatást kell biztosítani nekik – vélte a NAK-elnök, hozzátéve, nincs mire várni, hiszen az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján az aszály egyre nagyobb pusztítást végez.

Hubai Imre Csaba szólt arról, kérelmezik az agrártárcától azt is, hogy támogassák a vetőmagtermelést. Ha ugyanis megfelelő helyzetbe hoznák a vetőmag-előállítókat, akkor jobb genetikájú, jobb minőségű és nagyobb terméshozamot eredményező vetőmagokat tudnának nemesíteni, ezáltal versenyképesebben tudna termelni az agrárium.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában