Némileg nőttek az árak, de egy több mint tíz éve tartó trend megdőlt a Jászkunságban

A földpiac korábbi drágulási üteme megtorpant, derül ki az Agrotax Kft. minden évben elvégzett földpiaci értékeléséből. A 20 789 darab – 29 127 hektár – szántó, gyep, erdő, szőlő, gyümölcsös adásvételi árai alapján elvégzett értékelés alapján 2023-ban országos szinten a termőföldek átlagára az előző évi szint közelében maradt, de már nem érvényesült a több mint egy évtizede tartó, évi 10 százalékos drágulási trend. Az elemzés szerint tavaly a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,172 millió forint volt.

A régiók közül továbbra is Közép-Magyarország bizonyult a legdrágábbnak a 2,6 millió forint/hektáronkénti átlagárral. Az alföldi régiókban 2,5 millió forint átlagárral számolhattak a vásárolni szándékozó gazdák. A Nyugat-Dunántúlon is kétmillió forint alatt alakult az átlagár (1,876 millió forint/hektár), országos szinten legolcsóbban pedig Észak-Magyarországon lehetett termőföldet venni, itt csak átlagosan 1,733 millió forintot kértek el egy hektárért. 

A tavaly értékesített földek közel kétharmada szántó volt (19 ezer hektár, 13 725 db kifüggesztés), értelemszerűen ez egyébként a legértékesebb termőföld. Szűkebb régiónkban is elsősorban szántók cseréltek gazdát.

A szántók országos átlagára 2,419 millió forint volt hektáronként, mely a 2022-es évihez képest 3,8 százalékos emelkedést jelent. 

Az átlagárak 2023-ban is nőttek, kivéve a Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl régiókat. 

A régiókat tekintve az átlagár legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon nőtt (9,6 százalékkal) az előző évhez képest. A vármegyék tekintetében a legnagyobb mértékben Hevesben (13,1 százalékkal) nőtt az átlagos ár, míg Hajdú-Biharban 12,1 százalékkal. Többfelé viszont csökkenést tapasztalhattunk, legfőképp Veszprém vármegyében. Ezt az eredményt a piacon megjelent nagyobb számú alacsonyabb minőségi osztályba sorolt földterületek alacsonyabb árai okozták

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében tavaly átlagosan hektáronként 2 190 569 forintért cseréltek gazdát a szántók, míg 2022-ben 2 083 742 forintért, azaz 5,1 százalékos drágulást mutatkozott. 

– Ha vannak is ellenkező híresztelések, vármegyénkben még mindig emelkedik a termőföldek ára. Az uniós támogatások mellett a kormány is biztosít támogatásokat, így a mezőgazdaság stabil megélhetést biztosít – hangsúlyozta Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke. – Van persze vármegyénkben olyan térség, ahol megállt a drágulás, de ahol közel van a megfelelő infrastruktúra, és biztosított az öntözés és a technológia is elérhető, ott jó áron lehet a termőföldet értékesíteni.

A vármegyei NAK-elnök azt is kiemelte, legjobb minőségű földterületeink a Jászság egy részén, a Tiszazugban, valamint Tiszafüred környékén találhatók. De Szolnok környéke sem számít rossznak, ahol adott az öntözési lehetőség, az árakat pedig itt főleg az infrastruktúra közelsége, könnyű piacra kerülési lehetőség emeli.

Elmondta, a kamarai tapasztalatok alapján a termőföldek iránt idén is mutatkozik kereslet, ha visszafogottabb is az érdeklődés a korábbi esztendőkhöz képest. A földvársárlások száma az elmúlt három-négy évihez képest ez évben 35-40 százalékkal esett vissza.

Drágábban lehetett tavaly födet bérelni

A szántók éves átlagos haszonbérleti díja is emelkedett. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2023-ban átlagosan 88 991 forintért lehetett hektáronként egy évre szántóföldet bérelni. 2022-ben ez az összeg még 77 978 forintnak adódott. A bérleti díjak egyébként a szomszédos vármegyékben – Bács-Kiskunban, Csongrád-Csanádban, Békében, Hajdú-Biharban és Pest vármegyében is – magasabban voltak, csak Hevesben maradtak el vármegyénk átlagáraitól. 

Ez a tendencia egyébként a szántók vásárlási átlagáraira is igaz.