2024.03.05. 06:55
Többen kerestek munkát a Jászkunságban januárban, mint decemberben
Év elején megszaporodtak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott álláskeresők. Vármegyénkben már decemberben is növekedés volt megfigyelhető, amikor országosan csökkenés mutatkozott.
A 2024-es esztendő januárjában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében 232, 9 ezer álláskereső szerepelt. Ez négy százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva, ám ha a 2023. decemberi létszámadatokat nézzük, azt láthatjuk, hogy az előző hónapoz képest négy százalékkal nőtt a hivatalosan is munkalehetőséget keresők száma.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is hasonló növekedésről árulkodnak az adatok. Idén januárban 12905 fő álláskereső szerepelt a regiszterben, 495 fővel több, mint decemberben. Ez az országoshoz hasonlóan négy százalékos gyarapodást jelent. Az álláskeresők a gazdaságilag aktív népeség 7,2 százalékát tették ki, a munkavállalási korú, azaz a 15-64 éves népességnek pedig 5,7 százalékát képviselték.
A vármegyei álláskeresők közül 704 volt a pályakezdő, ez 9 fővel kevesebb, mint előző hónapban.
Január folyamán 318 nem támogatott és 60 támogatott álláshelyet jelentettek be, mindkét típus kevesebbet, mint decemberben. Különösen a támogatott álláshelyeknél szembetűnő a visszaesés: előző hónaphoz képest 533-mal kevesebb új álláshelyet regisztráltak, mint az év első hónapjában. A 2024-es esztendő egyébként az előző hónapról maradt 4858 álláshellyel indult, januárban összesen 378 új álláshelyet jelentettek be és meg is szűnt (remélhetőleg azért, mert betöltötték) 648 álláshely, így a hónap 4588 álláshellyel zárult.
Ami pozitívum: szűkebb régiónkban csoportos létszámleépítést továbbra sem jelentettek be az NFSZ-hez.
A januári vármegyei álláskeresők 54,2 százalékát a nők tették ki. A munkát keresők 45,4 százaléka csak általános iskolai tanulmányokkal rendelkezett, 27,4 százalékuk szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett – e két csoport tette ki a regiszterben szereplők legnagyobb hányadát. Ám kerestek állást főiskolai, egyetemi végzettséggel is, ők az álláskeresők 4 százalékát képviselték.
Az álláskeresők járásonkénti eloszlását nézve, most is a Szolnoki járás vezet, ami nem meglepő, mivel itt laknak a legtöbben. Ellenben a legkevesebb álláskeresőt továbbra is a Tiszafüredi járásban tartottak nyilván.
– Ha a munkaerő-piaci számokat nézzük, most egyfajta stabilitásnak vagyunk tanúi, nyilván ez nem jelenti azt, hogy ez egy teljesen statikus állapot – mutatott rá dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke. – Munkaerő-mozgás van azért. A gazdasági szférában hetvenezer-ötszáz körüli a foglalkoztatotti létszám, havonta százak ha mozdulnak egyik helyről a másikra, az nem egy nagy mennyiség. Ma, aki dolgozni szeretne, az el is tud helyezkedni.
Azt is hozzátette:
– A röghözkötöttség, az a felfogás, ami évtizedekkel korábban jellemző volt, mára nagyon megváltozott, főként a fiatalok szívesen kijárnak akár külföldre is dolgozni. Vagy átköltöznek Dunántúlra a határ mellé, hogy át tudjanak járni Ausztriába. Nyilván, külföldön is jó munkaerőt keresik, így pont a jól képzett, szorgalmas szakemberek mennek el a magasabb bérért. Vármegyénkben pedig vannak területek, amelyek cégek, így munkalehetőség szempontjából nagyon sivárak. Ilyen például Kunhegyes térsége is.
A Nagykunság egy része, Karcag, Mezőtúr térsége pedig a nagyobb fejlődést mutat helyi szinten a korábbihoz képest, munkahelyek jönnek létre. A Jászságban pedig sajnálatos módon visszaesés a jellemző, az ott működő nagy cégek is létszámot csökkentenek.
– Általánosságban viszont elmondható, hogy manapság rohamléptekben fejlődik a technika, egyre modernebb technológiákkal dolgoznak a munkahelyeken. Ehhez kellene igazodnia a munkaerő képzettségének, illetve felkészítésének, ez utóbbiba viszont általában nem fektetnek kellő energiát. Így egyre hangsúlyosabban jelentkezik a munkaerőhiány az érintett szakterületeken – fejtette ki dr. Sziráki András. Azt is elmondta: – Vármegyénkben változatlanul nagy a szakemberhiány, elsősorban a gépipai területen. Nagyon keresik például a hegesztőket, ez a szakma messze az első helyen áll a hiányszakmák listáján. De a forgácsoló szakmákat, a géplakatosokat, a különböző szerelőket is nagyon keresik. A gépipar, a feldolgozóipar a vármegyénk húzóágazata, ezekben lényegében állandósult a szakemberhiány. Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy vannak olyan mesterségek, amelyekre már alig van kereslet. Például ilyen a szabó szakma is.
Adatok:
Nyilvántartott álláskeresők száma
Időszak Országos Jász-Nagykun-Szolnok
2024. január 232 916 12905
2023. december 224 961 12410
2023. november 226 129 12328
Forrás: NFSZ