Az őszi vetések többsége szép, de a pockok és a belvíz is okozott kárt a Jászkunságban

A Besenyszög határában gazdálkodó Rigó Andrásék a műtrágya kiszórásával foglalatoskodnak. 

– A talaj minősége jó a munkához, errefelé nem hullott sok csapadék az utóbbi időben – adott helyzetképet a gazdálkodó. 

– Az őszi vetések szépen kikeltek. Búzát, árpát, triticálét vetettünk, repcével már nem bajlódunk, az utóbbi években csak veszteséget hozott. A vetésekben télen már nem, de ősszel rengeteg volt a pocok, már akkor kárt okoztak, ami talán a búzában a legnagyobb mértékű.

Csontos Lajos Vezsenynél vetett tíz hektáron búzát az ősszel.

– Jelenleg olyan közepes minőségű a vetés – számolt be róla az egyébként már nyugdíjas gazda. 

– Nagyon száraz földbe vetettünk, csalóka volt az elmúlt időszakban az eső, Szolnoktól délre nem esett valami sok. Tavasszal majd akarok még négy hektár napraforgót és négy hektár kukoricát is vetni, bár a felvásárlási árak nem valami jók. A pockok kártételével is számolni kell, itt most is sok van belőlük.

– mondta Csontos Lajos.

Tiszasülynél csapadékosabb volt az elmúlt időszak, nedves arrafelé a talaj, így pockok számát is erősen visszavetette. Oláh András gazdától megtudtuk, a műtrágyázás így még várat magára. 

– Ha nem esne több eső, legalább tíz nap akkor is kellene, hogy rá lehessen menni a gépekkel. A Tisza melletti szántókon még rosszabb a helyzet, ott vannak belvizes területek. A folyó árterében húzódó szántóföldek nyolcvan százaléka víz alatt van. Itt az ősszel vagy húsz százalékkal kevesebb gabonafélét vetettek, mint a korábbi években, de az annak is köszönhető, hogy tele vannak a raktárak, így nagyon nyomott áron lehet értékesíteni. Nekem húsz hektár őszi búzám van, ennek garantáltan lesz piaca. Most elég szép állapotban van.

– mutatott rá Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke. 

– Ősztől kiemelt figyelmet igényelt a túlszaporodott mezei pockok kártétele elleni védekezés. A gradáció az egész vármegyére kiterjedően veszélyeztetett minden ősszel bevetett táblát. A csapadékos, hideg idő beálltával gyérült a jelenlétük, viszont az általuk okozott károk miatt továbbra is foltosak maradtak a táblák. A vetéseknek kedvezett a hosszú ősz, melyhez főleg október második felétől kiadós csapadék is párosult. A rosszabb vízgazdálkodású talajokon azonban a lehullott csapadékvíz leszivárgása nem tudott lépést tartani az eső mennyiségével, így ezeken a területeken belvízfoltok alakultak ki. A Nagykunságban, illetve a Jászság északi részén okozott legnagyobb gondot a belvízborítás. A kórokozókat és a kártevőket bár megtizedelte a január második hetétől jellemző, legalább éjszakánként fagyos idő, de tartósabb hidegre lett volna szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek. Összességében elmondható, hogy a több esetben a sokéves átlag mennyiségét is meghaladó csapadékmennyiség pótolta a talajokban azt a rendkívüli hiányt, melyet az elmúlt két év aszályos időjárása okozott – fejtette ki a vármegyei NAK-elnök. Hozzátette: – Ahol a tartós belvízborítás és a pocok kártétele nem okozott jelentős kipusztulást, ott jelenleg a növények az időszaknak megfelelő fejlettségűek. 

A szakember kifejtette, a februári tavaszias időjárás hatására a gabonafélék vegetatív fejlődése megindult. A legnagyobb vetésterülettel bíró őszi búza állományok megfelelő fejlettségűek, a bokrosodás fázisában vannak. Az őszi káposztarepce állományok között jelentős különbségek alakultak ki a kora őszi, aszályos időjárás következtében. Több helyen kitárcsázták e területeket. A kellemes idő február elején, közepén még meglehetősen korainak mondható. Problémát az okozhat, ha hirtelen ismét keményebb lehűlés következne. Amennyiben a tavaszias időjárás folytatódik, kiemelt figyelmet kell majd fordítani a gazdáknak az esetlegesen megjelenő kártevőkre és kórokozókra. Azokon a területeken, ahol nincs belvízborítás, a téli trágyázási tilalmi időszak után a gazdálkodók megkezdték a tavaszi fejtrágya kijuttatását.