Mire számíthatnak idén a vállalkozók? Erre is választ kaphattak Szolnokon a VOSZ fórumán

Óvatos optimizmussal tekinthetünk az idei évre – ez volt a végkicsengése Perlusz László előadásának. A VOSZ főtitkára beszélt a gazdasági helyzetről, értékelte az elmúlt esztendőt, rávilágítva a nehézségekre, melyekkel a vállalkozásoknak kellett küzdeniük, és természetesen az idei esztendő kilátásairól, a várható kilábalásról és a VOSZ törekvéseiről is szót ejtett.

Egy 2017. évi felmérés eredményeit tárta a népes hallgatóság elé, a felmérés azt vizsgálta, mire számítottak az elkövetkezendő öt éven belül és azon túl. Növekvő kockázat, terrorizmus, a munkaerő-kereslet változása, a tudás tőke dominanciája – ezek voltak többek között a legjellemzőbb tendenciák. A robotizáció, automatizáció térnyerésére is számítani lehetett akkor és ezek „jóslatok” nagyrészt be is következtek. A felmérés előre vetítette az „etikus gazdaság” képét, amelyen, mint Perlusz László megjegyezte, mindenki mosolygott. Ma viszont már mindenütt üzleti ökoszisztémákban szeretnek gondolkodni.

A főtitkár a fenntarthatóság kérdéskörével kapcsolatban rámutatott, bár teljesen egyértelmű, sokan még ma is azt hiszik, hogy nem feltétlenül az emberi tevékenység okolható a felmelegedést előidéző szén-dioxid koncentráció megemelkedését a légkörben. Pedig ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel ha a felmelegedés a valószínű intenzitással folytatódik, 2050 körül a GDP tíz, vagy akár tizennégy százalékos visszaesését is eredményezheti. Ezért is foglalkozik a VOSZ a fenntarthatósággal.

Mint elhangzott, 2023-ban a harmadik negyedévben hazánkban véget ért a recesszió, most a kilábalás időszakát éljük, így óvatos optimizmussal tekinthetünk az idei évre.

A kamatok alakulása fontos tényező, mivel egy vállalkozás bővítéséhez, működésének fenntartásához hitelekre lehet szükség. Az alapkamat most is nagyon magas, ez fékezi a hitelezési, így a beruházási aktivitást. A forint reál árfolyama rendkívül megerősödött, a túlértékelt árfolyam pedig akadályozza az exportunkat.

A főtitkár adatokkal alátámasztva világított rá, hol helyezkedik el vármegyénk gazdasága az országoson belül. A 66,1 ezer milliárd forintnyi GDP-ből vármegyénkben 1,6 ezer milliárdot állítanak elő, ahol 27 556 vállalkozás működik. Közép-Magyarország egyértelműen dominál minden szempontból.

Bemutatta az tavaly elindított úgynevezett a VOSZ Barométer eredményeit is, amely a szervezet saját negyedévekre vetített felmérésének eredményét mutatja üzleti hangulat, beruházások és pénzügyi helyzet témakörben. Eszerint a vállalkozók év végére rosszabb kilátásokról adtak számot. Fő problémaként a kereslethiányt, a munkaerőhiányt, a költségek növekedését, a fizetési morált, az éghajlatváltozást, a gazdasági nehézségeket jelölték meg. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban az inflációt, a magas energiaárakat említették.

Perlusz László a VOSZ feladataival kapcsolatban kiemelte, az érdekképviselet és érdekvédelem mellett a vállalkozásfejlesztés is nagy szerepet kap. Tavalyi szlogenjük: „Van VOSZ válasz”, ami azt tükrözi, hogy igyekeznek minden felmerülő vállalkozói kérdésére választ találni.

Vázolta a közepes fejlettségű országok csapdáját is, ahol a gyártásra helyeződik a hangsúly, holott a jelentős bevételt hozó nagy hozzáadott értéket a kutatás-fejlesztés és az értékesítés adja. A multinacionális cégek a gyártást áttelepítik az olcsóbb munkaerőt biztosító országokba, viszont az nagyobb értéket adó részlegeket nem.

Az ESG is szóba került, ez a szabályozás a fenntartható finanszírozásról és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szól. A cégvezetők 88 százalékának ismeretlen ez a fogalom, így ennek megismertetésére is kiemelt hangsúlyt helyez a VOSZ.

Dr. Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője a magyar vállalkozásoknak is elérhető közvetlen uniós támogatásokról beszélt. Forrásszerzésben ugyanis nem teljesítünk jól. Az előző uniós ciklusban rendelkezésre álló forrásmennyiségből még egy százalékot sem hoztunk el. Ezek olyan pénzek, melyeket nem a kormányzati szervek osztanak szét az operatív programokon keresztül, hanem a vállalkozások közvetlenül pályázhatnak rájuk az uniós döntéshozó szerveknél. Most az a cél, hogy jelen ciklusban legalább a két és félszeresére növeljék a megszerzett forrásokat, az iroda célkitűzése, hogy erre felkészítse a hazai szereplőket.

A rendezvényen egy nem gazdasági témájú, de sokak érdeklődésére számot tartó előadás is elhangzott. Dr. Rusvai Miklós virológus a jelen téli időszak járványhelyzetének alakulásáról adott képet.