Folyamatosan nő az álláskeresők száma a Jászkunságban

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében júniusban 12 ezer fő keresett hivatalosan is állást, létszámuk a szeptemberi zárónapig 12.500 főre duzzadt. Nem meglepő, hogy közülük legtöbben legfeljebb általás iskolai végzettséggel rendelkeznek, őket követik a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek, viszont 588 fő diplomával rendelkezik, mégsem sikerült elhelyezkednie.

Egyre több a pályakezdő is az álláskeresők között. Júniusban még 660-an szerepeltek a regiszterben, szeptemberben viszont már 792-en.

Vajon mi lehet ennek a folyamatos növekedésnek az oka?

– Köztudott, hogy általánossá vált a munkaerőhiány, főként a húzóágazatokban, de lényegében minden területen – nyilatkozta megkeresésünkre dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – A munkaerő kereslet-kínálat azonban nem fedi le egymást. Bár azt hangoztatjuk, lényegében teljes körű a foglalkoztatás, aki akar, az tudott munkát találni, azért vannak még tartalékok jócskán, sok a képzetlen ember. Úgy tűnik azonban, az alulképzettek száma nem csökken, hanem növekszik. Képezni is kellene őket, emellett növelni a munka iránti becsvágyat, de ez nem könnyű feladat. Valami megoldást pedig előbb-utóbb találni kell, mivel az ország eltartó-képessége is véges – mutatott rá a kamarai elnök.

– Világítsuk meg kicsit a gazdasági hátteret – közelítette meg a kérdést dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei elnöke. – A húzóágazatokban tizenhat százalékkal esett vissza a teljesítmény, az építőipari beruházások húsz százalékkal csökkentek, a kereskedelmi ágazatokban is tíz százalékos a csökkenés. Az állampolgároknál lévő megtakarítások is tíz százalékkal csökkentek, az emberek a mindennapi megélhetésükre voltak kénytelenek fordítani. Azok a vállalkozások, melyek idén a talpon maradásért küzdenek, végül rákényszerültek a létszámleépítésre. A munkaügyi központok segítettek a képzett érintetteknek mielőbb elhelyezkedni. De például a nyolc-tíz főt foglalkoztató építőipari kisvállalkozástoktól elküldött alacsonyabb képzettségű dolgozók nem tudtak máshol munkába állni. A könnyűiparban is érezteti hatását a regresszió, a külföldi felvevőpiacok se szárnyalnak, ami visszaveti a hazai exportlehetőségeket, ezzel együtt a bevételeket, így a túlélésért küzdő kis cégek itt is váltak meg dolgozóktól. A kiskereskedelemben állandóan létszámhiánnyal küzdenek az üzletek, emiatt a munkavállalók fokozott tempóban, kiemelt odafigyeléssel kénytelenek dolgozni, ez pedig dolgozónál kifáradáshoz, megcsömörléshez vezetett és inkább új munkahelyet próbálnak találni – sorolta az okokat vármegyei VOSZ-elnök.

Az iskolapadból kikerülők a nyár eleji pihenés után jellemzően a nyár második felében, augusztusban kezdenek intenzívebb álláskeresésbe, hogy szeptemberre sikerüljön elhelyezkedniük. Ám az adatok azt mutatják, hogy idén az első őszi hónapban a mérséklődés helyett inkább tovább nőtt a pályakezdő álláskeresők száma.

– Őket legfőképp a négy-öt fős szolgáltatási szektorban működő vállalkozások szokták felszívni, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nem a kezdőkre hanem a már több éves szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező dolgozókra van szükségük, nem arra, hogy az új emberek betanításával bíbelődjenek, így csak akkor élnek a kezdők alkalmazásával, ha nem találnak gyakorlott munkavállalót, viszont nagy szükségük van plusz emberekre, hogy a vállalt feladatokat teljesíteni tudják – mutatott rá dr. Lits József.