Egyre nagyobb az aszály a Jászkunságban, porzik a föld a gépek után

Március 21-től tartósan vízhiányos időszakot hirdettek ki. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek azon vízmennyiség után, melyet öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célokra használnak. Ehhez nem szükséges vízjogi engedély, de be kell jelenteni a katasztrófavédelemnél, és száz hektár nagyságot meg nem haladó területre vonatkozik. Viszont így is nagy segítség a gazdáknak, hiszen ezt a tartós vízhiányt öntözéssel részben tudják pótolni. 

Az a probléma, hogy szep­tember óta nem hullott jelentős eső a megyében – fejtette ki hírportálunknak Hubai Imre Csaba. 

– A csapadékmennyiség nem érte el a százötven millimétert, holott a talaj vízkapacitása, befogadóképessége kétszáznyolcvan-háromszázötven milliméter. Ezért arra kényszerülnek a gazdatársaim, hogy minél jobban törekedjenek a víztakarékos talajművelési rendszer alkalmazására. Még nagyobb gond, hogy az ősszel elvetett gabonák – ezek egyébként szépen kikeltek a novemberi csapadék hatására – sem kapták meg a szükséges vízmennyiséget, így a szántóterületeken százhúsz-száznegyven milliméternyi csapadékhiány van jelenleg a talajban.

Ez azt jelenti, hogy minimum mintegy négyszáz milliméter esőre lenne ahhoz szükség, hogy egy közepes termésmennyiség szükségleteit kielégítse. Sajnos ez a vízmennyiség szinte pótolhatatlan – fűzte hozzá a megyei elnök, aki hangsúlyozta, hogy a gazdáknak ebben az időszakban jobban oda kell figyelniük a növényekre, vagyis külön táplálási rendszerrel, lombtrágyázási és víztakarékos módszerrel kell művelni azokat, illetve a növényápolást is ennek megfelelően kell elvégezni. 

Mint megtudtuk, legjobban az őszi káposztarepce sínyli meg a szárazságot, hiszen a vízigénye nagyobb, mint a gabonaféléké, de a bogyós termésű növények és a gyümölcsfák is szenvednek a vízhiánytól. Még a szőlő is vízhiányos állapotban van, pedig annak a gyökérzete lejjebb található, de az alsó rétegekben is kevés a vízmennyiség. 

– A nappali meleg, valamint a szél pedig tovább szárítja a szántót, és felszívja még azt a kis nedvességet is, ami van. A talaj felső negyven centiméterében már olyan mértékű vízhiány van, mely a növények vegetatív fejlődését befolyásolja, ami később komoly terméskiesést okoz –mondta hírportálunknak Hubai Imre Csaba. 

– Az őszi gabonák viszonylag jól átteleltek, hiszen a bojtos gyökérzetük miatt még nem sínylették meg annyira az aszályt. Még tudnak táplálkozni abból a víztartalékból, ami a talajban található, de csupán két-három hétig, utána egyre jobban érvényesül majd a szárazság negatív hatása ezeknél a növényeknél is. 

A megyei elnök arról is beszélt hírportálunknak, hogy hazánkban eltűnni látszik a négy évszak. Azok az átmeneti időszakok, melyek az őszt vagy a tavaszt jelentik, eltűntek, így a talaj párolgása is intenzívebbé válik. Éppen ezért a gazdáknak alkalmazkodni kell ehhez a helyzethez, vagyis szárazságtűrőbb növényeket kell termeszteniük, víz- és energiatakarékos, egymenetes talajművelési rendszert kell alkalmazniuk, valamint az öntözéses technológiát is maximálisan ki kell használniuk. 
Egyre jobban belátható, hogy az önálló vízgazdálkodási egység megteremtése nem tűr halasztást – tette hozzá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.