A válság előtti szint fölött van a vásárlóerő

Idén Európában az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 15 055 euró, vagyis 1 161 euróval több, mint 2020-ban – tette közzé a GfK Hungária Piackutató Kft. Ez azt jelenti, hogy átlagosan ennyit költhetnek az emberek élelmiszerre, lakhatásra, különféle szolgáltatásokra, továbbá energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra vagy más kiadásokra.

Ezt a középértéket a 42-ből 26 ország lakói nem érik el. Európában az egy személyre jutó vásárlóerő közel 2,6 százalékkal nőtt az előző évi értékhez képest. Tavaly azonban a koronavírus-járvány és annak kedvezőtlen gazdasági hatása miatt 773 euróval csökkent az egy főre jutó elkölthető jövedelem Európában.

Hazánkban átlagosan 7643 eurót költhetnek az emberek, ami az európai átlag-vásárlóerő 51 százalékának felel meg. Ezzel Magyarország idén is a harmincadik helyen áll az országos összehasonlításban.

– Hazánkban a vásárlóerő az előző évhez képest 11 százalékos növekedést mutat, amely egy jelentős visszapattanást jelent a tavalyi vásárlóerő-csökkenéshez képest

– nyilatkozta Kui János, a GfK geomarketing magyarországi szakértője.

Magyarországon a vásárlóerő a főváros környékén és az osztrák határ mentén található településeken a legmagasabb. A tizenkilenc hazai megyét és Budapestet vizsgálva kiderül, a legmagasabb vásárlóerővel rendelkező térségek megőrizték helyüket a rangsorban. A budapesti továbbra is fölényesen az első: az itt élőknek egy emberre vetítve 9 ezer 722 eurójuk van a mindennapi kiadásokra.

A fővárosban lakók költési potenciálja valamivel több mint 27 százalékkal meghaladja az országos átlagot, de közel 35 százalékkal elmarad az európai átlagtól.

Az előző évhez képest nem változott az átlagon felüli vásárlóerővel rendelkező megyék száma sem: csak négyben és a fővárosban van az embereknek több pénzük, mint az országos átlag. Az utolsó helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 5 ezer 944 euró. Ez alig 78 százaléka az országos, és kevesebb mint 40 százaléka az európai átlagnak.

A Jászkunság a tavalyi évhez hasonlóan ebben az esztendőben is tizenkettedik a megyék között. Az itt élők évente 6 ezer 963 euróból gazdálkodhatnak – ami havonta kicsivel több mint 210 ezer forintot jelent –, vagyis az országos átlag 91,1 százalékából.

Ez némi visszaesés 2020 91,8 százalékához képest, az európai uniós átlaghoz viszonyítva azonban csökkent a megye hátránya, hiszen 45-ről 46,25 százalékra nőtt a mutató. A tizenegyedik helyen álló Zala megyétől 38 euróval maradtunk el, az utánunk következő Bács-Kiskunt pedig 160 euróval előztük meg.

A tavalyi évhez képest 656 euróval, közel húszezer forinttal többet költhetnek a Jászkunságban élők idén, ami 10,4 százalékos növekedés, vagyis majdnem megegyezik az országos emelkedés ütemével. Ha pedig az elmúlt éveket vizsgáljuk, elmondható, hogy a tavalyi, koronavírus-járvány miatti visszaesést leszámítva, 2018 óta emelkedik megyénkben a vásárlóerő értéke. Érdekesség, hogy akkor, vagyis három évvel ezelőtt a legjelentősebb növekedést megyénk produkálta (90,8 százalékról 92,9-re).

A településeket is rangsorolták

A korábbi évekhez hasonlóan a GfK Vásárlóerő Európa 2021 című tanulmány az ország első tíz leggazdagabb településről is listát készített. Ezen azonban továbbra sincs Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu vagy város, van viszont nyolc fővároskörnyéki. A rangsort ezúttal is Üröm vezeti, Paks feljött a második helyre, Nagykovácsi a harmadikra, Budaörs pedig a másodikról a negyedik helyre csúszott vissza. Az első három helyen élők a magyar átlag másfélszeresét költhetik. A tizedik helyre Győrújbarát tért vissza.