Létszámbővítést terveznek a jászkunsági cégek is

A létszámbővítés tekintetében az egyes szektorokban jelentős különbségek tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást az étterem-vendéglátás szektorban várják, hiszen ez az az ágazat, mely a járványidőszak alatt a legnagyobb visszaesést szenvedte el, leépítésekkel, időszakos, rosszabb esetben végleges bezárásokkal.

Hazánk régióit tekintve szintén jelentősek az eltérések, ugyanakkor most az a jellemző, hogy valamennyi térségben a dolgozók számának növelését vetítik előre a válaszadók.

A létszámnövelés tervezett aránya – nem meglepő módon – nagy, kétszázötven fő feletti cégeknél a legmagasabb, itt tizennégy százalékos bővítés várható. A közepes, ötven fő feletti vállalkozásoknak is tizenkét százalékossal számolhatunk. A hirtelen megugró létszámigény viszont egyes térségekben munkaerőhiányt idézhet elő.

A mostani felmérésben a szabad pozíciók betöltéséhez kapcsolódó nehézségekről is tettek fel kérdéseket. A válaszadók hetvenhét százaléka jelezte azt, hogy szembesül ilyen jellegű problémákkal – évről évre többen, hiszen 2011-ben például csak huszonhárom százaléknak voltak bevallottan ilyen gondjai. Arra a kérdésre, hogy mely területekre a legnehezebb megtalálni a megfelelő munkaerőt, a válaszadók huszonnyolc százaléka a gyártást-termelést, huszonhét százaléka a működtetést-logisztikát, tizenhárom százaléka pedig az adminisztrációt-irodai támogatást, míg tíz az IT-adatkezelést jelölte meg.

– Teljesen egyetértek azzal, hogy a gyártás-termelés területén szándékoznak felvenni a legtöbb embert, megyénkben is ezt tapasztaljuk

– erősítette meg dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

– Hangsúlyozni kell, hogy első vonalban a magasan kvalifikált szakemberekre van szükség. Megyénkben az ipargazdaság a húzóágazat, mai modern berendezések, gépek működtetéséhez pedig sok helyen már felsőfokú végzettségre lenne szükség, de mindenképpen képzett embereket igényel. A logisztika hatékony szervezése sem megoldott még kellőképpen, az alkatrészeket egyik helyről a másikra kell szállítani, és nem mindegy, ennek milyen a költségvonzata. Ehhez is képzett emberek kellenek. De azt mondhatjuk, hogy az elsődleges munkaerőpiacon lényegében teljes körű a foglalkoztatottság, 1800–2000 fő már most külföldi, túlnyomó többségében ukrán munkás. A képzésben viszont még rejlenek tartalékok, amit mindenképpen érdemes lenne kiaknázni – emelte ki a megyei kamara elnöke.

– A kkv-szektorban a fő csapásirány most nem a létszámbővítés, hanem a meglévő munkaerő megtartása, illetve a munkaerő visszacsábítása azon területeken, ahol a pandémia miatt átmenetileg leépíteni kényszerültek a túlélés érdekében

– mutatott rá dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke.

– Ez viszont a fizetések emelésével lehetséges, ami újabb kihívást jelent a cégeknek, hiszen ahhoz, hogy a többletköltséget ki tudják gazdálkodni, növelni kell a teljesítményüket, bevételüket. A munkaerőre viszont mindenképp szükség van, hogy teljesíteni tudják a megrendeléseket, most elsősorban a létszámhiány az, ami komoly kihívást jelent – vázolta a kis cégek küzdelmes helyzetét a megyei VOSZ-elnök.