Megyénk szilvatermésében is kárt tett a tavaszi fagy és az aszály

Március 22-étől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket – fejtette ki termésprognózisában a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A hideghatások okozta károkon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontott a helyzeten.

Az idei szilvaszezon a korábban érő fajtákkal (például Katinka és Topfive) vette kezdetét július első felében, azonban még csak nagyon kis mennyiségek kerültek piacra. A hazai szilvapiac csúcsa jellemzően július végétől indul, a C. lepotica és a Stanley fajta szüretével, amik az összes termés hatvan százalékát teszik ki – tájékoztatott a NAK megyei szervezete.

A szolnoki piacon is lehet már szilvát vásárolni, a többi gyümölcshöz képest az ára is elfogadható. Az apróbb szeműhöz már akár kétszáz forint kilónkénti áron is hozzájuthatunk, a legtöbb helyen négyszáz forintért kínálják, bár van, ahol ötszáz forintot is ott kell hagynunk egy kiló lila, hamvas finomságért.

Bernáth Mihályné kistermelő szilvafái a kertvárosban érlelik gyümölcsüket. A termés ránézésre szépnek látszik.

– Idén nagyon rosszkor jött a tavaszi fagy, sok odalett akkor – számolt be róla a termelő. – Ringló, ez most már lassan le is érik. Kevés van a fán, de ami van, az finom! Eladni viszont nem könnyű, pedig négyszáz forintért kínálom kilóját. De a vásárlók igénye, pénztárcája meghatározza, hogy épp mennyire kelendő.

Sipos Béla viszont azt nyilatkozta, nagyon jó az idei termés. Ő közvetlenül a termelőktől hozott gyümölcsöket árulja a piacon. Katinka szilvából tapasztalatai szerint sok van.

– Mintegy másfél hete kezdtem szilvát árulni, viszik is, mivel nagyon sokan befőzni is szeretnének. Tudják, hogy nem fog lejjebb menni az ára, a melegben pedig hamar leérik.

Bíró Istvánnak a Jászságban van több helyen is kisebb gyümölcsöse. Az mondta, vegyes összképet mutat idén a szilvatermés, és nem is feltétlenül ott maradt meg legkevesebb gyümölcs a fán, ahol legintenzívebbek voltak a tavaszi fagyok.

– Biztos, hogy a talaj minősége és a csapadék mennyisége is befolyásolja a termést. Idén a kártevők is változatosan jelentkeztek. Mindenütt hasonló módon permeteztem, volt, ahol semmi nem bántotta a szemeket, de egyik kertben már elég korán bekukacosodott a szilva, míg másutt a darazsak kezdték ki, és támadtak a levéltetvek is. De végül is csak egyik helyen lett nagyon gyatra a termés, van, ahol kimondottan jónak tűnik, többek között a besztercei fajta is, de az későn érő, augusztusban még támadhat rá kártevő, jégverés, így nem akarom elkiabálni – nyilatkozta István.

A térségben is szívesen termesztik

Hazánkban összesen mintegy hatezer-négyszáz hektáron termesztenek szilvát. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (1632 hektár). Jelentős termőterületek találhatók azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyében is: kétszázhuszonegy hektáron folyik szilvatermesztés, melyből hat hektár hagyományos ültetvény – tájékoztatta hírportálunkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete.

A hazai szilvatermés körülbelül hetvenöt-nyolcvan százalékát a belföldi piacon értékesítik, mintegy húsz-huszonöt százalék pedig exportálják. A termés fele a feldolgozóiparba kerül, fele pedig frisspiacra.

A hazai frissszilva-fogyasztás alacsony, éves szinten személyenként 1,3 kilogramm körüli, ugyanakkor jelentős az ipari feldolgozása – leginkább lekvár, befőtt és természetesen pálinka készül a nyár klasszikus gyümölcséből.