Megjelent a piacokon a hazai termesztésű spárga

Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta, a spárga termesztéséhez homokos talaj szükséges, ilyenből kevés akad a megyében, bár a Tisza vonalán találhatók ilyen talajok. Csongrád megyében például sokkal inkább megfelelőek az adottságok. Nálunk nincs kialakult hagyománya a spárgatermesztésnek. A kamara adatai alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye spárga területe mindössze tizenkét hektárt tesz ki.

Ennek ellenére vannak, akik nem ódzkodnak e növénytől, többek között a rákóczifalvai Pozderka László, aki például 1993 óta foglalkozik zöld spárgával, így van tapasztalata.

– Most kezdődik igazából a spárgaszezon, nem április elején, mivel nem kedvezett neki az időjárás – mutatott rá László. – Amikor épp termőre fordult volna, április közepén is jöttek a talajmenti fagyok, így a környéken körülbelül egyheti termés elfagyott.

Elmondta, a spárga évelő növény, a harmadik évtől fordul termőre, addigra erősödik meg kellőképp, és lesznek akkora méretűek az úgynevezett sípok, hogy szedni lehessen. A betakarítást körülbelül másfél, két hónapon át lehet végezni napi rendszerességgel.

Gyorsan fejlődik, ha meleg, harminc fok körüli a hőmérséklet, képes naponta akár 15 centimétert is nőni. A tápanyagokban gazdag talajt kedveli, a szárazságot tűri, de az öntözést meghálálja.

Az az optimális, ha másfél méteres sortávolsággal, a töveket egymástól 30–40 centi távolsággal nevelik a spárgát. Azt is érdemes tudni, hogy ha sokáig szedik, a következő évben kevesebb termést hoz. Vitaminokban gazdag ez a kalóriaszegény és magas víztartalmú növény.

Vitaminokban gazdag ez a kalóriaszegény és magas víztartalmú növény

A spárga ehető részét sípnak hívják, amiből általában a zöld és a fehér kapható a boltokban, piacokon, de létezik lila fejű spárgasíp is. Közép-Euró­pában a fehér spárga a legkedveltebb, lágy, kellemes, enyhén aromás íze miatt. Magyarországon, ahogy a többi európai országban is, már a 15–16. században ismerték a növényt, de a 20. század elejéig csak a főúri kertekben volt megtalálható.

A növény szárát jól emészthető rostok alkotják. A hajtások vitaminokban gazdagok, megtalálható bennük A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin, valamint folsav is. Emellett gazdag káliumforrás; foszfor, kalcium, magnézium, sőt vas is nagy mennyiségben található benne, ugyanakkor nátriumtartalma alacsony. A fogyókúrázók is igen kedvelik, mivel kalóriaszegény növény.

A hajtások 93–95 százaléka eleve víz. Száz gramm spárgában mindössze 20 kalória található, a cukor is kifejezetten kevés benne, és a 100 gramm spárgában csupán 4 gramm szénhidrát rejlik. Gyógynövényként több évszázada számon tartják, elsősorban vízhajtó hatása ismert. Szárított porát régen a fogfájás kezelésére is használták.