Felépülhet négy új naperőmű a megyében

A pályázatra országosan beérkezett 168 pályázat közül 72 lett nyertes. A tender nyertesei 193 GWh/év villamosenergia-mennyiség termelését vállalják, ami után 15 éven keresztül évente összesen 229 millió forint támogatásban részesülhetnek. Ez a mennyiség 93 ezer háztartás villamos energia igényét tudja fedezni idehaza, illetve 75 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását is megspórolja országunk. Mindez évente értendő.

A közleményből az is kitűnik, hogy a megyében a négy támogatott program közül három kiserőmű: Martfűn, Kunmadarason és Öcsödön 1 MWe névleges teljesítményél kisebb erőmű nyert engedélyt. Szolnokon pedig egy komolyabb, 19 MWe névleges teljesítőképességű egység. Scherer Zsolttól, a MEKH szóvivőjétől érdeklődtünk a részletekről.

– Már egy ideje felváltotta a korábbi KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) rendszert a METÁR (Megújuló Energiák Támogatási Rendszere). Bár a KÁT keretében megkezdett erőműépítések még nem is mind fejeződtek be, egy része még folyamatban van. Az Európai Unió tenderhez köti az áramtámogatást. Ennél a mostani pályázatnál például nagyjából 26 Ft/KWh volt a plafon, aki magasabb árat kínált, elbukta a pályázatot. A nyertes ár a kiserőművek kategóriájában 21,2 Ft/KWh, a nagyobb erőműveknél 20,2 Ft/KWh értékeknél alakult ki – kezdte a szóvivő.

– A mostani pályázaton tulajdonképpen engedélyért pályáztak a beruházók, hogy erőműveket létesíthessenek. Fontos megjegyezi, hogy a hivatal nem vállalhat garanciát azért, hogy ezek az erőművek megépülnek. Az anyagi fedezetet a beruházóknak kell biztosítani. A támogatási rendszer úgy működik, hogyha ezeket az erőműveket megépítik és termelni kezdenek, akkor hívhatják le a támogatást – folytatta.

– Ez úgynevezett „intelligens támogatás”, nem automatikusan minden körülmények között jár, függ attól az ártól, amibe az áram a piacon kerül. Ha például megugrik a piaci ár, nem feltétlenül kap támogatást a termelő, ha jobb áron tud értékesíteni. Ez inkább működési biztosíték, hogy ösztönözzék a beruházást, megérje a beruházónak kockázatot vállalni. Hiszen a nemzetgazdaságnak jó, hogy növekszik a hazai termelés – ismertette a szakértő.

– Miért pont napenergia?

– Hazai viszonyok között a szélenergia vagy a vízenergia termeléshez szükséges feltételek sokkal kevésbé állnak fönn, így kormányzati támogatási elképzelés jelenleg a megújulók közül a fotoelektromos erőművek mögé sorakozott fel. Az eddigi eredményeket szemlélteti, hogy a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) adatai szerint március 15-én a déli órákban az ország ellátásának már 20 százaléka fotovoltaikus forrásból jött. Ez az eredmény annak a ténynek az ismeretében is figyelemre méltó, hogy idehaza a napelemek hatékonysága éves átlagban 15-16%, ami azt jelenti, hogy a beépített elvi kapacitásnak nyáron 25 százaléka télen, 5 százaléka realizálható. Ám ez így is kihasználható, hiszen terjednek például a klímaberendezések, amelyek jellemzően inkább a nyári időszakban növelik a fogyasztást – magyarázta Scherer Zsolt.

Megyénkben is feltűnő, hogy a napenergiát hasznosító erőművek jelentős részben termőföldeken valósulnak meg. A MEKH-nél is szeretnék, hogy elsősorban ne szántóra, erdővel borítható területre telepítsenek erőművet, hiszen erre a célra más megoldások is lehetségesek. Azonban a hivatalnak erre nincs befolyása, az a beruházáshoz kapcsolódó engedélyezés kérdése, ami társhatóságok hatásköre.

Az ismert módszer, mint a háztetők lefedése, alkalmazható lehetne lakótelepi épületeknél, de házak falára is tehető és van már innovatív új tetőcserépbe, autóbehajtóba épített megoldás is. Talán a legtöbb járulékos haszonnal az autóparkolók befedése kecsegtethet. Ha az új városvezetések valóban komolyan gondolják a zöldfejlesztéseket, fontos terület lehet az épületszigetelés. Hőkamerás felvételeket készítése a települések lakásállományáról megmutatja, hogy bizony van itt bőven tennivaló. Az előrelépés ezen a téren pedig megmutatkozna az ország áramszámlájában: kevesebb energiát kellene előállítani az igények kielégítésére.