A kevesebb forrás és szigorúbb előírások érintik megyénket is

A gazdálkodók a jövőben várható támogatásokról, jogszabályi változásokról kaphattak hasznos információkat. A fórumon Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke köszöntőjében megjegyezte: 2020. alapját képezi az elkövetkezendő uniós hét évnek, ami remélhetőleg nem hét szűk esztendő lesz.

Hubai Imre, a megyei közgyűlés elnöke rámutatott, ez a fórum remek alkalom arra, hogy a gazdák tájékozódjanak a nemzetközi versenyhelyzetről, a hazai támogatáspolitika alakulásáról, valamint a kiaknázatlan lehetőségekről. Mint mondta, agrártípusú megyeként nem csak a fejlett iparra, hanem a mezőgazdasági adottságainkra is büszkének kell lennünk.

Dr. Berkó Attila megyei kormánymegbízott is kiemelte, hogy jó helyzetben van a megye gazdasága, akár állattenyésztésről, növénytermesztésről vagy kertészetről beszélünk.

– Elkezdett terjedni a hír, hogy 2021-ben nem lesznek támogatások. Ezt szeretném cáfolni – kezdte a 2020 utáni Közös agrárpolitika (KAP) várható változásairól szóló előadását dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Elmondta, hogy az új KAP-ról jelenleg még csak mint tervezetről beszélhetünk, az unió hétéves költségvetéséről sem született még megállapodás.

Az Európai Bizottság még múlt év végén kiadott egy rendelettervezetet, amelyben javaslatot tett arra, hogy a 2021-es év átmeneti év legyen, a tárgyalások azóta is folynak, de arra kell készülni, hogy kevesebb lesz a KAP-ra szánt pénz, a támogatásokat 20,7 százalékkal csökkentenék. Továbbra is lesznek területalapú támogatások, a közvetlen kifizetéseknél nem változnak a jogcímek, és a termeléshez kötött támogatások is megmaradhatnak. Szigorodni fognak a termelői kötelezettségek, sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a klíma- és környezetvédelmi célok. Az időközben megszületett, úgynevezett Zöld megállapodás szintén érinti a termelőket.

Az új KAP-nál kilenc specifikus célt határoznak meg. Ezek a versenyképesség növelése, méltányos jövedelem biztosítása a mezőgazdálkodásból élők számára, élelmiszer-biztonság és egészségvédelem, a vidéken élők helyben tartása, a mezőgazdasági termelők generációs megújulása, az erőviszonyok kiegyenlítése az élelmiszerláncban, fellépés a klímaváltozás ellen, környezetvédelem; a tájkép és a biológiai sokszínűség megőrzése, továbbá az agrárium modernizációja, a szaktanácsadás, az innováció és digitalizáció erősítésével.

Minden célhoz tartozik egy indikátorrendszer is, ahol konkrét dolgokat írnak elő a támogatáshoz kapcsolva és országszinten betartatva. A tagállamok eddig megfelelés alapon kezelték a támogatással járó ellenőrzést, tehát, ha a szabályokat betartották, jöhettek a támogatások. Az új modellben viszont a támogatások hatását kell vizsgálni, és ehhez kötnék a kifizetést – a közvetlen területalapú támogatások is ide tartoznak. A fiatal gazdák viszont több támogatásra számíthatnak. Jó hír, hogy a vissza nem térítendő beruházások túlsúlya megmarad.

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a kamara mezőgazdasági adózásra és gazdálkodási formákra vonatkozó javaslatát ismertette. Az új szabályokat is 2021 januárjától szeretnék hatályba léptetni. Hangsúlyozta: a változásokat úgy szeretnék bevezetni, hogy a mostani helyzeténél senki se járjon rosszabbul. Kiemelte, jövedelem oldalról a mezőgazdasági termelők jelenleg nem fizetnek sok adót.

A módosításokat követően az őstermelőkre kedvezőbb adózási feltételek vonatkoznának. Jövő évtől a tételes adózás és az átalányadózás közül lehetne választaniuk, az utóbbi lényege, hogy 90 százalékos költségátalánnyal számolhatnának az éves minimálbér valahányszorosáig. Az éves minimálbér ötszöröséig – azaz évi 9,6 millió forint árbevétel alatt – pedig nem kellene személyi jövedelemadót fizetniük. E 9,6 millió forint 90 százaléka költségek, és 10 százaléka, azaz 960 ezer forint a jövedelem, ez az ami szja-mentes.

Törekvés az is, hogy ne csak mezőgazdasági termelést végezhessenek, hanem kiegészítő tevékenységet is, például mezőgazdasági szolgáltatást nyújtani, falusi vendéglátást, feldolgozást. De bevételeik 51 százalékának továbbra is mezőgazdasági tevékenységből kell származnia. Szeretnék a fizikai őstermelői igazolványt, tehát a kártyát is megszüntetni.

Hubai Imre a megye fejlesztéspolitikájában rejlő, a gazdatársadalmat is érintő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A turisztikai programokkal például termelői vásárokon profitálhatnak a gazdálkodók.

Dr. Fazekas Sándor kormánybiztos, országgyűlési képviselő pedig a világ országainak élelmiszer-fogyasztási szokásait vette górcső alá, érzékeltetve, mely országok kap­csán érdemes exportban gondolkodnunk.

Átadták az Év gazdája díjakat

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöksége idén is kitüntette a példaértékű tevékenységet végző gazdálkodókat.

Év gazdája díjat kapott Simon Gáborné jászapáti gazdálkodó, a jászberényi Baranyi Sándor, a szolnoki Gellérfi Ákos, a mezőtúri Major Attila, az alattyáni Molnár Ferenc, a karcagi Molnár Zsolt, a szajoli Szatmári Sándor, a tiszaigari Szilágyi László, valamint Szpisják Imre kenderesi gazdálkodó.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdákért díjra idén Holló Lászlót, a megyei kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi osztályának vezetőjét találták legérdemesebbnek.