A karcagi és mezőtúri járásban kérik a legtöbbet a termőföldért

Az ötvenhatezer – szántót, gyepet, erdőt, gyümölcsöst és szőlőt – művelési ágba tartozó terület adatait tartalmazó adatbázis tavalyi kifüggesztése alapján megállapítható, hogy a termőföldek hektáronkénti átlagára 2019-ben meghaladta a másfél millió forintot (egymillió-hatszázkétezer forint/hektár), és minden régióban átlagosan egymillió forintnál magasabb áron cseréltek gazdát a földek.

A legmagasabb átlagár továbbra is a Dél-Alföldön (egymillió-kilencszáztizenegyezer forint/hektár) volt jellemző, míg a legalacsonyabb árakkal az észak-magyarországi területeken (egymillió-kétszáznegyvenötezer forint/hektár) szembesülhettek a vásárlók. Az értékesített termőföldek túlnyomó többségét – közel nyolcvan százalékát – a szántók tették ki, és a legtöbb földterület a Dél-, valamint az Észak-Alföldön cserélt gazdát. Az értékesített szántóföldek átlagos nagysága – a tulajdoni hányadok figyelembe vétele mellett – 1,48 hektár volt.

Az átlagosan legnagyobb, közel két hektár méretű területeket Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Békés megyében adták el. A tavalyi év során Magyarországon egy hektár­nyi szántóterülethez átlagosan 1 721 000 forintért lehetett hozzájutni, mely a 2018-as értékhez képest 10,93 százalékos emelkedést jelent. Megyei szinten a legnagyobb drágulással Hajdú-Bihar megyében (15,3 százalék), találkozhattunk, míg a legkisebb, 4,7 százalékos áremelkedés Zala megyében volt megfigyelhető.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében tavaly a 2018-as évihez képest 10,93 százalékkal drágultak a szántóföldek, ami azonos az országos átlagár-növekedéssel. Tavaly megyénkben 1 466 360 forint átlagáron juthattunk egy hektár szántóhoz, 2018-ban 1 320 525 forintért, míg 2017-ben 1 219 421 forint átlagáron vásárolhattunk szántót. A járásokat tekintve tavaly legdrágább átlagáron a karcagi és mezőtúri, legolcsóbban pedig a jászapáti, a tiszafüredi és a kunhegyesi járásban kínálták a szántókat.

– Megyénk földforgalma intenzívebb volt az átlagosnál– szögezte le Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

– Egy adott földterület árát a föld minősége, elhelyezkedése, az öntözési lehetőségek, a térségre jellemző táblanagyságok határozzák meg. Ahol nagyobb földtulajdonok találhatók, mint az említett járásokban, ott eleve magasabb árak jellemzőek, mivel ezek a területek gazdaságosabban művelhetők. De azt meg kell jegyezni, hogy tavaly a leggyengébb földterületeket nem kínálták eladásra, a jobb minőségű, versenyképesebb földek cseréltek gazdát – mutatott rá a megyei NAK-elnök.

A fél hektárnál nagyobb méretű gyümölcsösként nyilvántartott földrészletek országos átlagára 2019-ben meghaladta a hárommillió forintot. A legmagasabb áron a Dunántúl északi részén, míg a legalacsonyabban Észak-Magyarországon keltek el. Megyénkben átlagosan 3 025 227 forint/hektár áron lehetett gyümölcsöst vásárolni. A szőlőket régiónkban hektáronkénti 1 796 371 forintért bocsátották eladásra.