2022.08.25. 17:25
Szívügye a hagyományok ápolása a Nagykunságért díjas faragónak
Nagykunságért díjat vehetett át nemrég Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész több mint harmincéves munkássága elismeréseként. Ez idő alatt mintegy 1800 faragást készített, melyek a világ számos országában megtalálhatóak. A termékeny alkotóval eddigi életművét próbáltuk összefoglalni.
Czupp Pál fafaragó mutatja azt a nemrégiben készített „trónt”, melynek a karfáját különleges, lófejes díszítéssel látta el
Fotó: Nagy Balázs
Czupp Pál 1990-ben kezdett fafaragással foglalkozni, melynek fogásait autodidakta módon sajátította el. Az azóta eltelt időszakban összesen mintegy 1800 faragást készített, melyek sorában szobrok, tér- és kisplasztikák, domborművek, pásztorbotok, organikus órák, használati tárgyak és kunkapuk egyaránt megtalálhatóak.
Alkotásai a világ számos országába eljutottak, legyen az Amerika, India, Korea, Mongólia vagy Új-Zéland.
– A hivatásom iránti szeretetem mindig arra sarkall, hogy még többet alkossak, akár megrendelésre, akár csak a magam örömére – mesélte Czupp Pál. – Eredeti szakmámat tekintve állattenyésztő üzemmérnök vagyok, a fafaragás iránti vonzalmam egy kiállítás alkalmával kezdődött, ami mindent megváltoztatott bennem. Máig megvan a gyűjteményemben az a fejszobor, amit elsőnek készítettem. Temérdek használati tárgyon dolgoztam már, viszont legszívesebben még mindig pásztor- és juhászbotokat készítek.
Ha találok egy szép farönköt, egyből azon töröm a fejem, milyen különlegességet lehetne kihozni belőle.
– Gondolok itt mondjuk arra a munkámra, amikor egy öreg úr arcát véstem bele a fába úgy, hogy a szakállát a fa mélybe hulló törzse adta – említette példaként a népi iparművész.
Czupp Pálnak több mint 160 kiállítás van ez idáig a háta mögött, melyek ráadásul zömében önálló tárlatok voltak. A szakmai fejlődés érdekében folyamatosan megméreti magát, ezért rendszeresen részt vesz nemzetközi kézműves pályázatokon, szakmai konferenciákon és alkotótáborokban.
– Kun gyökereimből fakadóan megszállottan dolgozom a kun hagyományok életben tartásán – hangsúlyozta a fafaragó. – Ezért szívügyemként tekintek a kunkapuk készítésére, amit faragásaim által szeretnék közismertté tenni. Éppen ezért fontosnak tartom a szakmai visszajelzést, hiszen egy művésznek mindig szüksége van a visszacsatolásra. Törekszem arra, hogy hivatásomat az ország hátárain túl is képviseljem, így időnként külföldi kézműves népművészeti rendezvényekre is eljárok – magyarázta az alkotó.
