Minőségi alapanyagból készül az igazán jó hurka és kolbász

A disznóvágások célja tulajdonképpen ez volt: biztosította a család egész éves hús- és zsiradék készletét kolbászok, füstölt húsok, tepertő és zsír formájában. Emellett közösségi esemény is volt, hiszen olyankor összegyűlt az egész család, a rokonok, barátok és a szomszédok. 

– Már több mint három évtized eltelt, de ma is emlékszem, amikor a disznótorokon vettem részt. A szüleimmel és testvéremmel Szolnokon laktam, de nagykörűi és kőteleki rokonok révén egészen közelről ismerhettem meg a torok hangulatát. Emlékszem, nagyon korán indultunk, a „tett helyszínén” aztán az unokatestvéreimmel csak a szobából hallgattuk a disznó visítását, már csak a perzseléskor merészkedtünk ki. Onnantól persze figyeltük az eseményeket, nagyobb korunkban már segítettünk is a teendőkben – idézte fel a régi emlékeket Vona-Gődér Krisztina. A ma már családanya szívesen emlékszik vissza ezekre a családi eseményekre. 

– Az utóbbi években néha újra éltük ezeket a torokat, a férjem szüleivel közösen tartottunk disznóvágást, s egy időre feltöltöttük a kamrát, magunk által készített alapanyagok kerültek a hűtőbe – tette hozzá a szolnoki hölgy.

Egyre inkább ez utóbbi az elvárás a piacon is, így a hentesek is igyekeznek házi ízeket „varázsolni” a minőségi alapanyagokból készülő árukba. 

– Ugyanúgy a falusi üzletemben, mint a városi háztáji piacokon a klasszikus ízeket és a jó alapanyagot keresik a vásárlóim. Igyekszem kielégíteni az igényeiket – mesélte egy fiatal hentes. Ő évek óta ugyanarról a helyről vásárolja a feldolgozandó sertést, és elsősorban a klasszikus ízesítéseket használja. Sütnivaló kolbászt és hurkát, füstölt szalámit- és kolbászt, tepertőt készítünk, mindezek mellett szalonnát, zsírt és friss húsárut is tudnak nálunk vásárolni vevőink. Sokan köztük visszajárnak, ami számunkra azt igazolja, hogy szeretik a termékeinket – tette hozzá a szakember.

Aki pedig száz százalékosan biztos akar lenni abban, hogy nem tápokkal és mindenféle ismeretlen, nem megbízható eredetű takarmánnyal nevelték fel azt a sertést, amelytől a szendvicsében lévő szalámi származik, az inkább maga neveli az állatot és két kezével dolgozza fel azt. Így tesz Csatári Ferenc, aki, bár nem tanulta a hentes szakmát, ma már rutinosnak számít ezen a téren. 

– Tulajdonképpen ebben nőttem fel, a felmenőim mindig tartottak disznókat, már gyerekkoromtól láttam, mi hogyan történik egy disznótoron és hogy nő fel annak az „áldozata”. Felnőtt fejjel magam is belevágtam, s azt hiszem az utánpótlás is nagyon lelkes, tizenegy éves Ákos fiam úgy segítkezik egy-egy disznótoron, mint egy felnőtt – mesélte el mosolyogva a kuncsorbai férfi.

Ferenc évek óta tart sertéseket, jelenleg „öttagú” az állomány, az állatokat saját takarmánnyal eteti, így tudja, hogy megbízható lesz az azokból származó étel is. 

– Van egy kicsi földünk, ott terem meg a takarmánynak való. És bár így időigényesebb a nevelés, hiszen nem olyan eledelt kapnak az állatok, amitől gyorsan nőnek, mi erre esküszünk. Vannak esetek, amikor megvesznek tőlünk egy-egy állatot, a vevő így tudja, hogy mit kap. Összességében azonban saját részre „termelünk” – hangsúlyozta Ferenc. 

– Legutóbb még az ünnepek előtt egy négyszáz kilós disznót vágtunk, s dolgoztunk fel. Általában két segítséget hívok, így a kisfiammal együtt négyen „disznókodunk”. A feleségem és az anyósom a női munkaerő egy ilyen toron. És természetesen minden készül, amit szeretünk – tette hozzá.

S hogyan zajlik náluk a disznóvágás? Ahogy az a nagykönyvben meg van írva. 

– Reggel fogópálinkával kezdünk, a szúrás után készül a hagymásvér, közben persze kezdjük a feldolgozást. Készítjük a kolbász és hurka alapanyagát, daraboljuk a húsokat, akkor már sül a pecsenye, gyöngyözik a húsleves, ami egyébként olykor az udvari kemencében készül. 

Csinálunk abált szalonnát, tepertőt, és füstölt kolbászt és -szalámit is. 

– A sonkának való húst azonnal lesózzuk, két hétig úgy áll, aztán mosás után, a szalámikkal, kolbászokkal együtt elviszem füstöltetni egy törökszentmiklósi kedves ismerőshöz. A húsokat fajtánként szétválogatva, a megfelelőre aprítva és felcimkézve a fagyasztóba tesszük. Nemrégen beszereztünk egy vákumozót, aminek segítségével hosszabb ideig eltarthatók a húsok. Egy disznótor után hónapokig el vagyunk látva házi termékekkel, melyek igazán kedveltek a családunkban – mesélt a részletekről Ferenc, aki hozzáteszi, hogy az udvari kemencében egy ismerősük segítségével még házi kenyeret is szoktak sütni. 

– Mi is lehet jobb, mint a sült kolbász és hurka vagy éppen toros káposzta egy nagy szelet friss, házi kenyérrel? – teszi hozzá végül. Mit is mondhatnánk? Valóban ínycsiklandozó...

Február 13-án disznótor lesz a megyeszékhely közepén

A disznótorok régen, főleg vidéken az élet részei voltak, manapság turisztikai eseményként is megállják a helyüket. Főleg a városokban népszerűek azok a rendezvények, ahol testközelből láthatják az érdeklődők például azt, hogy hogyan készül a kolbász, hogyan fűszerezik a hurkát. Való igaz, különleges hangulata van annak, hogy a feldolgozás mozzanataiba pillanthatunk be. Így tehetünk majd február 13-án Szolnokon az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ előtti téren, ahol disznótoros forgataggá alakul a helyi termékek vására. Azon a vasárnap reggel nyolc és délután kettő között várják az érdeklődőket. 

– A rendezvény célja a vidéki disznótorok hangulatának, ízeinek megidézése a város központjában a városi lakosok számára. 

Mindezek mellett szeretnénk a fiatal nemzedéknek megmutatni, hogyan kerül az asztalra a friss hús, illetve hogyan készül a kolbász. 

– A standokon megtalálható lesz a disznótorok széles ételkínálata, a friss házi ízek gazdagsága, és jelen lesz a hagyományok ápolása – tudtuk meg Szöllősi Judittól. 

Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ marketing csoportvezetője hozzátette, igazi falusi hangulat várja majd a térre kilátogatókat. A klasszikus ételkínálat, a frissen sültek, hurka és kolbász, toros káposzta, párolt lila káposzta mellett forralt bor, házi sütemények is lesznek az asztalokon. 

– Természetesen a helyi piac megszokott kínálata sem marad el, jönnek az árusok sajtokkal, mézekkel, húskészítményekkel és a kézművesek kerámiákkal, ékszerekkel, varrott és egyéb ajándéktárgyakkal – tette hozzá Szöllősi Judit.