Különleges zenei időutazásra hív Tolcsvay László az ünnepen

A darab a mai gyorsan változó világra és Magyarországra kíván reagálni, zenéje szertelen és sokszínű, hol melankolikus, hol hősies és szenvedélyes, gyakran változó érzéseket tükröz. Emellett az ugyanezen a helyszínen harminckét évvel ezelőtt bemutatott Magyar mise is színpadra kerül, méghozzá teljesen új szereposztással – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője a lapnak elmondta, évek óta kiemelt céljuk, hogy különleges eseményekkel gazdagítsák az augusztus 20-i nemzeti ünnep programkínálatát.

– Régóta terveztük, hogy bemutatunk egy teljesen új alkotást, ezért Tolcsvay Lászlót kifejezetten azzal kerestük meg, hogy szeretnénk kérni tőle egy új művet erre az alkalomra. Így született meg az Új magyar rapszódia, amely nagyszimfonikus mű, tartalmilag és szellemiségé­ben is méltó párja a Magyar misének, és Tolcsvay László életművének is kiemelkedő darabja. Ráadásul ilyen típusú nagyszimfonikus művek az utóbbi években egyáltalán nem készültek, ezért a magyar zeneirodalomnak is rendkívül hasznos, hogy az Új magyar rapszódia megszülethetett – fejtette ki Bán Teodóra, hozzátéve, hogy az előadást Kocsár Balázs vezényli majd, és a Magyar Állami Operaház zenekara működik közre benne. – Remélem, hogy az előadásnak lesz folytatása akár más helyszíneken, koncerttermekben is – hangsúlyozta.

Így született meg az új darab

Tolcsvay László a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy amikor Bán Teodóra megkereste, hogy nem írna-e egy új darabot a Magyar mise ünnepi koncertje mellé, akkor nem sokkal később rátalált egy motívumra a zongorán.

– Ezután arra gondoltam, hogy a lelkemben zajló, időnként harmonikus, máskor pedig egyáltalán nem harmonikus, sőt kifejezetten rapszodikus folyamatokat fogom kifejezni valahogy. Ahogy ezen gondolkodtam, rögtön éreztem, hogy a rapszódia lesz a legmegfelelőbb műfaj. És abban a pillanatban megjelent előttem egy képsor, amelyet egy időnként harmonikus, időnként erőteljes hangzás követett, helyenként még engem is meglepő zenei fordulatokkal. Így született meg a mű, amelyet nevezhetünk akár sajátos időutazásnak is, de én nem akarom meghatározni, hogy mit halljon vagy érezzen a hallgató az előadás közben. Ám azt fontosnak tartom, hogy a műnek van egy időbeliséget kifejező, horizontális síkja, emellett megjelennek a lélekben történő emelkedések és visszazuhanások is, ami pedig egy függőleges síknak tekinthető. Ha pedig együtt tekintünk erre a két síkra, akkor máris meglátjuk a keresztet, és eljutunk a Magyar miséhez – árulta el Tolcsvay László, aki azt is elmondta, hogy komponálás közben általában mindig képekből indul ki.

– A képzeletemben megszülető képekhez általában történeteket találok ki, és azokhoz próbálok meg zenét írni. Éppen ezért szeretem annyira a színházat. Természetesen olyan is előfordul, hogy a zene kezd diktálni, és először zenei fordulatok jutnak eszembe. Általában gyermeki fantáziával írok – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy éppen ezért örült annyira Bán Teodóra ötletének, amelynek köszönhetően az előadás egy különleges vetítéssel egészül majd ki, ami a zenében megfogalmazott érzelmeket próbálja tovább erősíteni különböző tájak bemutatásán keresztül.

– A zene alatt egy allegorikus, szimbolikus látványsort vetítenek majd. Annyira jól sikerült ez a képi összeállítás, hogy amikor megnéztem, azt mondtam magamban, még sohasem írtam filmhez zenét úgy, hogy nem láttam magát a filmet. Ráadásul ez a látványvilág olyan szép szimbólumokat használ, hogy egyáltalán nem nyomja rá a bélyegét negatív értelemben a koncertre – emelte ki Tolcsvay László.

Az Új magyar rapszódia hangszerelésében Ott Rezső is közreműködött.

– Ott Rezső nagyon tehetséges fiatal zeneszerző, aki nagyon jól érzi az én dallamvilágomat. Ezenkívül nagyon empatikus is, csak olyan dolgokat tett hozzá a zenéhez, ami az eredeti muzsikából fakad. Az ő segítségével teljes mértékben kiteljesedhetett az Új magyar rapszódia gondolatisága. Egyébként én eleve hangszerelem a műveimet, zenekari hangzásban gondolkodom, ami valószínűleg a zenei múltamból ered – fűzte hozzá Tolcsvay László.

A magyar mise Európa-szerte sikert aratott

Az Új magyar rapszódia mellett a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Magyar mise című alkotás is elhangzik majd. Az eredetileg 1987-ben bemutatott mű zenéjét Tolcsvay László, szövegét testvére, Béla írta, és legnagyobb különlegessége, hogy rendkívül egyedi módon ötvözi a zenei műfajokat: megjelenik benne a rock-, a nép- és a szimfonikus zene, és a magyar zenei élet minden műfajának legkiválóbb előadói léptek fel benne, mint például a Muzsikás együttes és Vikidál Gyula. Az egyedülálló mű egész Európában nagy sikert aratott.

– Nagyon örülök annak, hogy visszatér ide az előadás, hiszen harminckét évvel ezelőtt itt volt a bemutatója. A mostani egy az egyben az eredeti mű, semmit sem változtattam rajta. Csak a szólisták lesznek újak, ők hozzáteszik majd a saját, friss érzelmeiket a Magyar miséhez. Pitti Katalin szólamát Miklósa Erika, Demjén Ferencét Sándor Péter, ifj. Csoóri Sándorét pedig Janicsák Veca énekli majd. Az Opera kórusa is most énekli először a Magyar misét, ami szintén nagyon sokat jelent nekem – mondta el a szerző, aki azt is kiemelte, hogy ugyanakkor többen szerepelnek az eredeti szereposztásból: többek között ő maga és rockzenész kollégái is.

A felújított változatban olyan énekesek szerepelnek még, mint Gábor Géza és Szemenyei János. Az Új magyar rapszódia és a Magyar mise közötti szünetben a hagyományokhoz híven közvetítik a tűzijátékot is.

– Nagyon nagy élmény lesz, amikor a háromezer fős közönség egyszerre énekli felállva a Himnuszt. Aki jelen lesz, sohasem felejti el ezt a különleges estét – fogalmazott Bán Teodóra a Magyar Nemzetnek.

Borítókép: Tolcsvay László, Erkel Ferenc-díjas zenész, énekes, zeneszerző, előadóművész, a Tolcsvay Trió és Fonográf együttes tagja