2023.09.29. 09:41
Külső kockázatok mellett kell megvalósítani a fordulatot a gazdaságban
Többféle mutató világított rá a magyar gazdaság állapotára az elmúlt időszakban. Nem egyszerű kiküszöbölni az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a brüsszeli szankciós politika visszaütő hatásait.
Illusztráció
Forrás: Észak-Magyarország
Fotó: Bujdos Tibor
A magyar kormány az idei évre az infláció letörését, míg a következő esztendőre a növekedés helyreállítását tűzte ki célul. Az előbbi érdekében több intézkedést is bevezetett a kormány. Ezek közül a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer az élelmiszerek áremelkedését fékezi. A számok azt mutatják, hogy nem eredménytelenül. Az árfigyelő júliusi indulása óta a 62 termékkategóriából 54-ben átlagosan 6,8 százalékkal csökkentek az átlagárak – írja a Magyar Nemzet.
A kormány most úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a terv sikerül: az év végéig biztosan tíz százalék alá esik az infláció. A kérdés inkább az, hogy a gazdasági növekedés mikor kap erőre.
A Századvég Konjunktúrakutató csütörtökön ismertette a friss előrejelzését. Az elemzés emlékeztetett arra, hogy tavaly 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, az idei első két negyedév alapján azonban ebben az esztendőben nem várható bővülés. Az idén 0,3 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, 2024-ben és 2025-ben pedig visszafogott, 2,5 és 2,8 százalékos növekedés prognosztizálható.
A Századvég elemzése kiemelte, hogy a következő időszakban számos tényező befolyásolhatja a hazai teljesítményt. Ha a külpiacokat nézzük, akkor az eurózóna és a főbb kereskedelmi partnereink gazdasága növekedhet, ami támogatja a magyar export tartósan magas bővülését. A belső kereslet azonban jelenleg nem sok jót mutat magáról, a háztartások fogyasztási kiadása visszaesett az év első felében, ami a reálkeresetek csökkenésével indokolható.
A pozitív forgatókönyv szerint az infláció letörésével a következő hónapokban újra emelkedhetnek a reálbérek, a magyar gazdaság pedig visszatér a növekedési pályára.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Augusztusban 12 ezer fővel dolgoztak többenA magyar gazdaság és a magyar munkaerőpiac válságálló, hiszen a háború és az elhibázott szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is tovább nőtt a foglalkoztatottak száma – kommentálta a legfrissebb adatokat pénteki közleményében Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2023 augusztusában 4 millió 709 ezer fő dolgozott, ami 12 ezerrel több, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküliség az EU-ban a hetedik legalacsonyabb. Czomba Sándor kiemelte, hogy „mára 1 millióval dolgoznak többen, mint a dollárbaloldal kormányzása idején. Ezt az eredményt meg kell őrizni és továbbra is meg kell védeni a családokat és a munkahelyeket a szankciók káros hatásaitól. Éppen ezért 2023 az infláció csökkentésének éve, 2024 pedig a gazdasági növekedésé lesz”.  Fotó: Vajda János / Forrás: MTI A kormány a szankciós infláció ellen többek közt az online árfigyelővel és a kötelező akciózással küzd, míg a gazdasági növekedést Baross Gábor programokon, a Széchenyi Kártya programon keresztül és a kamatstoppal támogatja. Az intézkedések működnek: a szankciós élelmiszerinfláció már megfeleződött, a gazdaságfejlesztési programok pedig 1,5 százalékponttal járulnak hozzá a növekedéshez. A kormány intézkedéseinek köszönhetően a fogyasztás vissza fog pattanni, miközben tovább folytatódik a termelés és a beruházások növekedése, a külföldi működő tőke beáramlása, valamint fennmarad az export dinamikus bővülése is, amely hozzájárul a gazdasági növekedés gyors helyreállásához – fogalmazott az államtitkár. |
