Nagy István: a kétes eredetű ukrán gabonával megbénították a belföldi kereskedelmet

Felfordulást okoz az ukrán gabona a magyar piacon, pedig korábban sokat dolgoztak azért, hogy a termény ki tudjon kerülni Ukrajnából, Magyarország felé is. Mi történt?

A szolidaritási folyosó létrejöttét a jó szándék vezérelte. Az volt a cél, hogy a háború miatt beragadt sok millió tonna gabona eljusson hagyományos célországaiba, Észak-Afrikába, illetve a Közel-Keletre, megakadályozandó, hogy éhínség törjön ki, ami komoly migrációs hullámot is elindíthat. De ez a folyosó nem töltötte be a szerepét, hanem egy olyan csatornaként működik, amelyen keresztül Magyarországra és a környező országokba ömlik az olcsó ukrán gabona, ami nem megy tovább.

Mi vitte félre az eredeti tervet, amelyben Magyarország a gabonaszállítmányok tranzit- és nem célországaként szerepelt?

Nyereségvágytól fűtött gabonanepperek jelentek meg a piacon, és kihasználták, hogy féláron hozzá lehet jutni az ukrán gabonához, amit a raktározási kapacitások jelentős részét lekötve Magyarországon és a környező országokban tároltak be. Ezzel pedig leállították a teljes belföldi gabonakereskedelmet. Nyilván, egy vásárlónak nem mindegy, hogy 120-130 ezer forintért, vagy 60-70 ezer forintért kínálják neki a gabonát, ekkora különbségnél sokaknak már az sem számít, hogy a drágább termény kiváló minőségű és magyar, míg az olcsó kétes eredetű. Nagy extraprofit forog a rendszerben.

Mit tett az agrártárca, miután érzékelte ezt a helyzetet?

Januárban leültem egyeztetni a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a bolgár agrárminiszterrel, mivel addigra mind a hat országban teljességgel leállt a gabonakereskedelem, mert célállomásai lettünk a beragadt ukrán gabonának. Megállapodtunk, hogy az Európai Bizottsághoz fordulunk, jelezzük, hogy belső piaci zavar van az ukrán gabona miatt, egyben kérjük a szolidaritási folyosó eredeti cél szerinti működésének helyreállítását, és rendkívüli támogatást a probléma elhárításához. Ez meg is történt, de kérésünk az import útvonalának megváltoztatására egyelőre nem talált megértő fülekre. Nem adjuk fel, tovább küzdünk azért is, hogy a bizottság megnyissa a krízis­alapot azok számára, akiknek saját termelésből származó gabonája van még készleten. Annak az értékesítéséhez, illetve raktározásához kell találnunk valamilyen támogatási megoldást. Viszont, mivel ez még a jövő zenéje, és Brüsszel halogatásával ismét csak az bizonyosodott be, hogy a magyar gazdákat csak a magyar kormány fogja megvédeni, úgy döntöttem, hogy nemzeti hatáskörben lépünk. Ezért rendeltem el a múlt héten minden, Ukrajnából érkező mezőgazdasági termék szigorú vizsgálatát.

Ez érinti az országba valóban tranzitként bejövő szállítmányokat is?

Különbséget teszünk a gabonaszállítmányok között. Azok a tételek, amelyeket harmadik országba címeztek, soron kívül léphetnek be és hagyhatják el az országot – ahogyan azt egyébként a szolidaritási folyosó megnyitásakor eredetileg is terveztük. Természetesen ellenőrizzük azt is, hogy ezek a szállítmányok valóban átlépik-e kifelé is a határt. Viszont azokat a tételeket, amelyek magyarországi beszállításra kerülnek, nagyon szigorú növényegészségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzésnek vetjük alá.

Mi indokolja ezt a különös szigort?

Az időjárási körülmények miatt az ukrán termésben is jelen lehet az aflatoxin, illetve Ukrajnában olyan növényvédő szerek alkalmazása is engedélyezett, amelyeket az Európai Unió már régen kivont a forgalomból. Ezeket az esetleg előforduló szermaradványokat nagyon alaposan vizsgáljuk, mint ahogyan azt is, hogy tartalmaz-e GMO-t az adott tétel, ugyanis az ukrán szabályozás engedélyezi a használatát.

A gabonakereskedők viszont azt állítják, hogy ők már saját érdekükből is csak megfelelő minőségi bizonyítványokkal rendelkező terményt hoznak be.

Ezért is beszéltem nepperekről, megkülönböztetve a haszonlesőket a profi kereskedőktől. De a szigor mindenkire vonatkozik, tájékoztattam a kereskedőket képviselő gabonaszövetséget, hogy készüljenek fel rá: a Magyarországra irányuló szállítmányokat hosszú ideig, alaposan vizsgálni fogjuk, amit ők megértettek. A lakosságban is felmerülhetnek kételyek azzal kapcsolatban, hogy vajon a kenyér milyen eredetű gabonából készül, és hogy az biztonságos-e. Ezek eloszlatása érdekében nemcsak a határon átjövő készleteket ellenőrizzük soron kívül, hanem azokat is, amelyeket már használnak a pékségek. Ezeket is ellenőrizzük, hogy a lakosság semmilyen veszélynek ne legyen kitéve, és a magyar családok asztalára friss, egészséges és biztonságos élelmiszer kerülhessen.

Meddig marad fenn az ukrán importtételek szigorú kontrollja?

Amíg a piaci helyzet igényli, vagyis amíg azt látjuk, hogy az ukrán gabona célállomása Magyarország. A háború okozta ukrán gabonapiaci válságot nem a magyar gazdák rovására kell megoldani. Magyarország többek között ezért is hangsúlyozza, hogy a háború befejezése és a béke az egyetlen megoldás a jövőre nézve.