Vidékfejlesztés: a baloldalnak a falu nem volt érték

„A Magyar falu programot a szükség hívta életre, kistelepüléseink ugyanis annyira elhanyagolt állapotban voltak a nyolcévnyi baloldali kormányzás után, hogy sok helyen még az alapinfrastruktúra sem állt rendelkezésre” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a 2010 előtti időszakról a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár hozzátette: leromlott állapotú utak, elhagyatott ingatlanok, rendezetlen településkép, reménytelenség jellemezte a 2010 előtti időszak vidéki Magyarországát.

„A Gyurcsány–Bajnai-kormányok összesen 38 vasúti mellékvonalon állították le a személyszállítást. Emellett 2010-ig közel négyszáz kistelepülésen teljesen megszűnt az oktatás. Az ötezer lélekszám alatti települések csaknem 85 milliárd forint tartozást halmoztak fel” – emlékeztetett a kormánybiztos.

A baloldalnak a falu nem volt érték

A rendkívül nehéz helyzet miatt 2010 után a kormány mindent megtett azért, hogy fejlődő pályára állítsa Magyarországot, nemcsak a falvakat, hanem a kisvárosokat, nagyvárosokat és a fővárost is. „Segíteni azonban elsősorban ott kell, ahol arra a legnagyobb szükség van. Leghátrányosabb helyzetben pedig falvaink voltak, amelyeket a baloldali kormányok tettek tönkre azzal, hogy a vidéket elutasították. Számukra a falvaink nem jelentettek értéket. Most sincs ez másképp, ráadásul mindezt olyannyira nyíltan kifejezésre juttatják, hogy éppen a miniszterelnök-jelöltek narrációjában jelenik meg rendre a vidék gyalázása. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester például nemrégiben azt mondta, hogy a kormánypárti szavazók leépült szellemi színvonalú emberek. Jakab Péter (Jobbik) pedig egy nézett internetes műsorban nevezte tudatlannak a vidéki embereket” – hívta fel a figyelmet Gyopáros Alpár.

A politikus kiemelte: a polgári kormány azonban azt vallja, hogy a kistelepülések Magyarország szerves részét képezik, és olyan erőtartalék van a falvainkban, amely kellő támogatás mellett az egész ország felemelkedéséhez, gazdaságunk megerősödéséhez is jelentősen hozzájárul. Ezen erőforrások felszínre emelését nemzeti érdeknek nevezte. A 2010-es kormányváltást követően ezért is szerepelt az akkori kabinet első lépései közt az önkormányzatok tehermentesítése, adósságaik átvállalása. Az adósságkonszolidációban részt nem vett településeket pedig kompenzálta a kormány, támogatást kaptak fejlődésükhöz.

Látszik a támogatások eredménye

„A Magyar falu program, amely kifejezetten az ötezer lélekszám alatti települések népességmegtartó erejét hivatott elősegíteni, 2019-ben indult útjára, széles körű társadalmi egyeztetés után. Ez volt a garancia arra, hogy valóban a helyi igényekre szabott fejlesztések valósulhassanak meg. Kezdetben a pályázat útján megvalósuló helyi infrastruktúra-fejlesztések, a mellékúthálózatok javítását támogató falusi útalap és a kistelepüléseken letelepedni vágyó családok otthonteremtését segítő falusi csok alkották a program gerincét. Az intézkedések pozitív hatása már egy évvel a program indulása után megmutatkozott, a KSH 2020-as adatai szerint csaknem ezer olyan kistelepülésen indult növekedésnek a lakosságszám, ahol előtte évtizedeken át csökkenés volt tapasztalható” – fogalmazott a politikus.

A Magyar falu program az érintettek menet közben felmerült igényeit figyelembe véve folyamatosan formálódott. Bővült a kedvezményezettek köre, a magánszemélyek, az önkormányzatok és az egyházközségek mellett támogatást kapnak 2020-tól a falvakban működő civil szervezetek és a területileg illetékes tankerületi központok is. Ettől az évtől kezdve pedig a program negyedik pilléreként a falvakban működő piaci szereplők is támogatáshoz juthatnak. Mint Gyopáros Alpár rámutatott: idén indult el a falusi kisboltok megmentését szolgáló támogatási rendszer, valamint a mikrovállalkozások is becsatlakoztak a támogatottak körébe.

Töretlen a pályázói kedv

„A program népszerűsége minden várakozást felülmúlt, eddig több mint 12 ezer nyertes pályázatot hirdettünk, óvodákat, iskolákat, orvosi rendelőket, kultúrházakat, faluházakat újítottunk fel, de támogattuk falubuszok, orvosi eszközök, kommunális eszközök beszerzését is, vagy éppen járdák, önkormányzati utcák felújítását, építését. A civil szervezetek támogatásán keresztül pedig az aktív helyi közösségek is erősödtek. A falusi csok immáron 21 ezer család letelepedését segítette elő vidéki környezetben. A falusi útalap segítségével az év végéig csaknem háromezer kilométer mellékút újul meg” – mondta el a kormánybiztos. Hozzátette: a kormány eddig több mint hatszázmilliárd forintot biztosított a hazai kistelepülések fejlesztésére a programban, amely összeg teljes egészében hazai forrás.

A Magyar falu programban idén 14 pályázati felhívást hirdettek meg, és egy kivételtől eltekintve pénteken le is zárulnak a beadási határidők. Annyit már most látnak, hogy a pályázói kedv töretlen, minden kiírás esetében szép számmal érkeztek be igénylések.

„A vidéki Magyarország megerősítése továbbra is kiemelt célunk, amelyhez a 2022-es büdzsé kellő teret enged. Terveink szerint jövőre további 1500 kilométer alacsonyabb rendű út újulhat meg, a mintegy hetvenmilliárd forintból megvalósuló helyi fejlesztéseknek köszönhetően pedig jövőre tovább nő majd a falvakban élők életminősége. Tovább bővítjük a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás körét, folytatjuk a falusi kisboltok megmentését, támogatjuk a falvakban működő legkisebb vállalkozásokat, illetve a falusi csok lehetősége is rendelkezésre áll legalább 2022 nyaráig. Mi készen állunk a folytatásra” – hangsúlyozta.