Pécsről a mohácsi hídon át vezethet majd az autópálya Szegedig

A kormány döntéseket előkészítő szerve, a Varga Mihály pénzügyminiszter vezette Nemzeti Versenyképességi Tanács már 2019-ben javaslatot tett az M9-es autópálya nyomvonalának módosítására úgy, hogy az országot kelet-nyugati irányban átszelő sztráda Pécset is érintse, majd onnan a mohácsi Duna-hídon keresztül Szegedig fusson – emlékeztet a Pécsi Újságra hivatkozva a bama.hu baranyai hírportál.

Mint írják, a napokban Szekszárdon került terítékre az M9-es autópálya ügye, ahol a szaktárca képviselőivel egyeztettek a térség politikai szereplői.

– Sajnálom, hogy baranyai országgyűlési képviselőként nem hívtak meg az eseményre, mert azzal érveltem volna, hogy Kaposvár, Dombóvár és Szekszárd között is nagy szükség van az úthálózat korszerűsítésére. Már csak azért is, mert a kérdés a választókerületemet, Baranya északi részét is érinti. Szó sincs tehát arról, hogy nem támogatnánk az ottani fejlesztéseket, azonban megítélésem szerint a szóban fogó térség nyugat-kelet irányú átszeléséhez gyorsforgalmi útra van szükség – szögezte le Hargitai János kereszténydemokrata honatya.

Hozzátette,

az M9-es sztrádának földrajzi, gazdasági szempontból is egyértelműen Pécset érintve Mohácson, az ott megépülő autópályahídon át kell Szegedig vezetnie.

Kifejtette, Mohács az ország stratégiailag kiemelten fontos területének számít, ezért az M6-os gyorsforgalmi út országhatárig való, már zajló meghosszabbítása, a kereskedelmi kikötő megépítése és a tervezés alatt álló híd létrehozása kulcsfontosságú a város és az egész déli országrész szempontjából. Mindez a Dél-Dunántúl gazdaságára igen kedvező hatást gyakorló lépés, mivel a már meglévő és a tervezett baranyai sztrádaszakaszok révén gyakorlatilag az ország bármelyik pontja gyorsan elérhetővé válik. Erre megítélése szerint azért is szükség van, mert ennek egyik kedvező hozadékaként a térségben lakók közül azok is munkához juthatnak, akik ma még nem dolgoznak. A szabad munkaerő hiánya pedig jelenleg az egyik legnagyobb akadálya a gazdaság további fejlődésének. A sztráda által feltárt baranyai térségek segítik majd az új cégek betelepülését, akik így támaszkodhatnak az ott elhelyezkedni vágyókra is.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács 2019-es javaslat javaslata szerint is szükség van az M9-es autópálya nyomvonalának módosítására úgy, hogy az országot kelet-nyugati irányban átszelő sztráda Pécset is érintse.

A Varga Mihály pénzügyminiszter elnökségével működő szervezet ugyan döntéseket nem hozhat, azonban aligha hagyja figyelmen kívül a kormányzat a tanács javaslatait.

Ők szintén a továbbra is jelentős munkaerő-tartalékokkal és gazdaságfejlesztési kapacitással rendelkező Dél-Dunántúl nyugati határral való közúti közlekedési kapcsolatainak javításával érvelnek. A megfelelően megtervezett autópálya-nyomvonal megvalósítása az ország jelenleg legnagyobb munkaerő-potenciállal rendelkező területeit juttatná gazdasági lehetőségekhez.

A közlekedési infrastruktúra javításával mintegy 22-44 ezer fővel emelkedhetne a foglalkoztatás, amely átlagos adóintenzitással számolva évi 50-100 milliárd forinttal növelné a költségvetés egyenlegét,

olvasható a tanács javaslatában.

Hargitai János emlékeztetett arra is, hogy javában zajlik a mohácsi híd és a csatlakozó, az M6-os autópálya és az 51. sz. főút közötti úthálózat kiépítésének engedélyezési és kiviteli tervének készítése, a munka állásáról éppen csütörtökön számolnak be a tervezők Mohácson.

Hozzáfűzte, a Pécs és Mohács között vezető 57-es főút az M6-os autópálya és Mohács közötti szakaszát kétszer kétsávosra bővítik, az 56-57. számú főutak körforgalmi csomópontja és az új mohácsi Duna-híd közötti szakaszon az út teherbírását 11,5 tonnára emelik. A szigeti oldalon pedig – hogy a híd ne a „semmibe” vezessen – megteremtik az összeköttetést az 51-es főúttal. Mindez azt jelenti, hogy Pécsről és Mohácsról Kőszegig és Szegedig is végig sztrádán autózhatunk majd.

– Az úthálózat fejlesztésének épp ez a fő vezérfonala, hogy a korábbi sugaras, a főváros irányába vezető utak helyett és mellett körkörös irányban is elérhetőek legyenek a megyeszékhelyek és az országhatárok. Ez korábban, Trianon előtt már létezett, azonban azok az utak az elcsatolt országrészekben futottak – fogalmazott Hargitai János.

Borítóképünk illusztráció