Varga Mihály: jövőre új belföldi eurókötvényt bocsát ki az ÁKK

Varga Mihály kiemelte: már nyolcadik éve csökken az államadósság, a kamatkiadások jövőre várhatóan a GDP 2 százaléka alá mérséklődnek.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója elmondta: a jövőre lejáró devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett 1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi költségvetés devizaaránya tovább csökkenhet, a jövő év végére várhatóan 20 százalék alá mérséklődik az idei 22 százalékról.

Varga Mihály kiemelte: a központi költségvetés adósságának 22 százalékos devizaaránya és a belföldi befektetők súlyának emelkedése azt eredményezte, hogy az állam ma már nincs kiszolgáltatva a nemzetközi pénzpiacok hangulatváltozásainak. Pozitív folyamat az is, hogy az alacsony kamatok mellett csökken a kamatkiadás. Rámutatott: ma már a lengyel hozamok alatt van a magyar állampapírok hozamszintje. A magyar hozamok most már a cseh hozamok környékén állnak, azaz adósságfinanszírozás terén versenyképes a V4-országok között.

Varga Mihály emlékeztetett: a devizakötvény-csere során -, amikor 1,2 milliárd dollár összegű, 2018-2023 között lejáró, magas kamatozású papírokat vásároltak vissza és egymilliárd euró értékben bocsátottak ki tízéves devizakötvényt 1,9 százalékos kamattal – hatszoros volt a túljegyzés. Emellett nemzetközi szinten is példa nélküli módon a dollárkötvények visszavásárlása prémium nélkül történt. Ha a piaci körülmények engedik, jövőre is élni próbál majd hasonló eszközökkel a kormányzat – mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek vették meg, kedvező az is, hogy az állampapírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű.

Hangsúlyozta: a következő évet alacsony forint- és devizakötvény-lejárat jellemzi, a cél az, hogy az új kötvények vonzóak legyenek. Az új belföldi eurókötvény-kibocsátások, a forintkötvények piacra dobásához hasonlóan, folyamatosan az aukciókon történnének, így a nagybani befektetők negyedévente tudnának eurókötvényeket vásárolni, anélkül, hogy kilépnének az országból.

A miniszter jelezte: a jövő évben nem cél új, „egzotikus piacokon történő megjelenés”, ám az idén kifutó szamurájkötvények helyére újabb – nem jelentős összegű – japán kibocsátás tervbe vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai piacon továbbra is ott legyen az ország.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója kiemelte: az idén a hozamcsökkenés számottevő volt, ebben az évben sikerült először negatív kamattal is állampapírt piacra dobni. Kiemelte: bár jövőre választási év lesz, a három meghatározó nemzetközi hitelminősítőből két hitelminősítőnél is felminősítés előtt áll az ország.

Barcza György jelezte: a magyar állampapírok iránti kereslet jelentős volt, az aukciókon háromszoros volt az átlagos túljegyzés, a legkeresettebb papír pedig ma már nem a 3, hanem az 5 éves futamidejű papír. A vásárlók 82 százaléka magánszemély, sőt a legújabb értékesítési adatok már 90 százalékos arányról szólnak – fűzte hozzá Barcza György.

Az ÁKK vezérigazgatója elmondta: a nettó finanszírozási igény jövőre 1361 milliárd forint lesz. Az összes törlesztés 7397 milliárd forint lesz, így a bruttó finanszírozási igény 8758 milliárd forintot ér el. A devizalejárat 2,3 milliárd euró lesz – tette hozzá.

Barcza György kiemelte: a jövő évi kibocsátási terv lényegében megegyezik a 2017-es elképzelésekkel, a lakossági értékesítésben az idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezetét biztosítsák – jelezte.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: uniós forrásként 300-600 milliárd forint közötti összeg folyik be még az idei év végéig, s folyamatosan próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban jövő kifizetések helyett a folyamatos, ütemezett pénzutalás kedvezőbb lenne.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a Paks II. erőmű esetében idén 80 millió euró lehívás lesz, ezt a költségvetés gond nélkül tudja finanszírozni, előtörlesztésben is gondolkodnak. Jövőre 180 millió euró lehívására lehet szükség az Oroszországgal megkötött megállapodás szerint. A Budapest-Belgrád vasút finanszírozását egy hosszú lejáratú hitelszerződés biztosítja majd, egyelőre a tenderkiírások zajlanak – tette hozzá Varga Mihály.