Már június elején több növény állapota kritikus a határban

— Míg 2007-ben közepes, 2008-ban pedig jó termésünk volt, idén az eddigi adatokból úgy tűnik, a tavalyihoz képest csak fél termést tud produkálni a növénytermesztés — hangsúlyozta Gombár Mihály. A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal (MgSzH) főigazgatója a határbejárás tapasztalatairól csütörtökön elmondta, hogy az elvégzett előzetes termésbecslések alapján őszi káposztarepcéből hektáronként mintegy 1,3 tonnás termés várható a megyében, ami az előző évhez képest fele mennyiség.

Ám hasonló a helyzet a kalászosokkal is: az őszi búzánál, őszi árpánál 2,5-2,7 tonnás hozam lehet hektáronként jelenleg. Ne feledjük ugyanis, hogy március-áprilisban abban az összesen negyven napban, amikor is a 25-28 fokos meleg erős széllel párosult, a káposztarepce és az őszi kalászosok gyökérzete nem tudta felvenni a szükséges tápanyagot, vizet. Az átmeneti időjárás hiányában kimaradt egy fejlődési időszak a növények életében, amelynek következtében gyenge állomány alakult ki. Márpedig 70-75 napig nem volt számottevő csapadékmennyiség, és az utóbbi időben is legfeljebb csak 20 milliméter esett.

Az időjárás azonban még tehet azért, hogy a gazdák reményei ne szálljanak el végleg. Kedvező időjárási feltételek, javuló csapadékhelyzet mellett ugyanis legalább még a kalászosok szemképződése javulhat, és a szem nem „szorul meg”. A szakemberek szerint lehet nagyon szép búzatáblákat is látni a határban, de olyanok is akadnak, ahol a kalászban felül nincs szem. Félő, hogy ha magas hőmérsékletű napok jönnek, akkor az a helyzet követezik be, mint 2002-2003-ban, amikor zölden száradtak meg a kalászosok. Persze lehet nagyon szép búzatáblákat is látni a határban, ahol öntöznek. Ez azonban többletköltséget jelent, de így legalább állománymentést hajtottak végre a gazdálkodók.

A kapás kultúrákban viszont még minden lehetséges. A napraforgó- és kukoricaállományok közül az április elején, még nedves talajba elvetett növények fejlettsége közel van az optimálishoz, míg a későbbi, kiszáradt vetőágyba került állományok a múlt heti eső hatására kezdenek most sorolni.

Az aszály legfőképpen a Tiszapüspöki, Besenyszög, Karcag környéki szikes, sekély termőrétegű talajokat és a Felső-Jászságban lévő homokos rétegű földeket sokkal jobban károsította, mint például a tiszazugi vagy a kunsági mély rétegű, csernozjom talajokat. A meleg, aszályos idő egyébként egyes területeken a betakarítást is előbbre hozza. Lesznek olyan táblák, ahol két hét múlva már elkezdődik az őszi árpa aratása, amire pedig normális esetben június végén, július elején kerül sor.
Deme Pál, a megyei agrárkamara elnöke szerint is komoly a gond, 30-70 százalékos terméskiesések várhatók egyes gazdálkodóknál és egyes tájegységeknél. Ez pedig kihat az állattenyésztésre is, mivel annak takarmánykészlete nem lesz biztosítható. Különösen a tejágazatban nagyon komoly gondok elé fognak nézni a gazdák, mivel újra emelkednek a takarmányárak. Az erdőtelepítések és -felújítások, -pótlások szintén nehéz évet fogtak ki, mert az elültetett csemetéknél nagyon nagy a kiesés és elmaradás, így komoly aszálykárral kell szembenézniük az erdőgazdálkodóknak is.

A gazdák fennmaradása érdekében éppen ezért Deme Pál és Várady Csaba, a Teszöv megyei titkára szerint is szükséges minél előbb átfogó intézkedéseket hozni, és leginkább a gazdálkodás finanszírozását kellene megkönnyíteni.
— Szeretnénk elérni, hogy Gráf József agrárminiszter, amikor megállapítja az aszálykárt az országra nézve, akkor differencálva tegye, mivel Jász-Nagykun-Szolnok megye az alföldi térség közepén az egyik legveszélyeztetettebb — mondta  Várady Csaba.

— A Nemzeti Kárenyhítési Alap összegében nem fogja tudni kezelni a gazdálkodók igényeit, ezért több javaslattal is szeretnénk élni. Például a gázolaj jövedéki adó-visszatérítése az idei évre száz százalékra emelkedjen és a hektáronkénti normák összegét pedig 30 százalékkal emelje meg a tárca. Emellett azon aszálykárt szenvedett termelőknek, akik devizahitelben adósodtak el, ezen hitelek meghosszabbítását javasoljuk, hogy meglegyen a túlélési esélyük a gazdálkodóknak. Fontos az öntözési költségek csökkentése is. És kezdeményezni kell az Európai Unió illetékes bizottságánál a mezőgazdasági termelőket megillető támogatások kifizetésének előrehozását, amire már volt példa aszálykárnál Spanyolország és Portugália esetében — hangsúlyozta Várady Csaba.

Gombár Mihály, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója végül még elmondta, hogy Herbály Imre arról tájéjkoztatta őket, miszerint június 15-től géptámogatást hirdetnek meg mintegy harmincmilliárd forint értékben, egy hónapos időszakra a gzadálkodóknak.

Június 30-ig kell befizetni a kárenyhítési alapba
Az idei évtől a vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak a Nemzeti Kárenyhítési Alapban történő részvétel kötelező. Június 30-áig kell az MVH számlaszámára befizetni a hektáronkénti 800 forintos díjat. Ugyanilyen összeggel támogat az állam minden egyes termelőt. Az őstermelők esetében az alaphoz való csatlakozás választható, minden évben az egységes területalapú támogatási kérelem beadásáig, idén május 15-ig volt erről lehetőség nyilatkozni. Aki csatlakozott, annak szintén június 30-ig kell befizetnie az összeget — tudtuk meg Kiss Róberttől, a megyei MgSzH földművelésügyi igazgatójától.