Alapdíj, iratkeresési díj: a semmiért is fizetünk?

Iratot sem keresnek ingyen

A hivatalok útvesztőit járva is találkozhatunk első hallásra furcsának tűnő fizetni valókkal. Ilyen például az iratkeresési díj, melyet a földhivatalokban számolhatnak fel az ügyeiket intézőknek. Beszedését egy jogszabály írja elő — tudtuk meg a megyei földhivatal vezetőjétől. Szabóné Táczos Valéria elmondta: ez gyakorlatilag egy munkadíj. Akkor számolják fel, ha az ügyfél az irattárban őrzött dokumentumba, például egy adásvételi szerződésbe, jelzálogjog bejegyzésbe kíván beletekinteni. De akkor is kell fizetni, ha valaki semmilyen adatot nem tud, nem tudja egy ingatlan pontos címét vagy helyrajzi számát.

— Évek óta küzdünk a számlák kitisztázásáért, hogy a fogyasztók tudják miért mennyit fizetnek. Érthető legyen mindenki számára, mi szerepel a számlákon — mondja az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei elnöke. Lévai Józsefné szerint szavaik nem igen találtak nyitott fülekre. Így az egyik legvitatottabb tétellel, az alapdíjjal összefüggő kifogásaik sem. A rendszert alapvetően igazságtalannak vélik. A fogyasztóvédők úgy látják, hogy az alapdíjért a fogyasztó nem kap semmit. Így sérül a szolgáltatás és ellenszolgáltatás elve.  

— Az alapdíj a rendszer fenntartásának, üzemeltetésének költségeit fedezi. Ezek pedig állandóan jelentkeznek, szemben a hődíjjal, ami csak fűtési időszakban — magyarázza a szolnoki távhőszolgáltató, az Alfa-Nova kft. igazgatója. Horváth István elmondta, a befolyt összegből finanszírozzák a fejlesztéseket. Az elmúlt 11 évben a Szolnok városi távhőrendszereken több mint 2,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. Ugyanakkor az állandó költségeik fedezetét biztosító szolgáltatási alapdíjak növekedése nem haladta meg a mindenkori inflációt. Az alapdíj terhére ugyanakkor többlet szolgáltatásokat is nyújtanak. Így például átvállalják a melegvízórák javításának, hitelesítésének költségét, kedvezményes fűtéskorszerűsítési programot működtetnek, de kedvezményes díj mellett végzik például a radiátorok javítását, cseréjét is.

A pénzért is fizetni kell

A bankok felülmúlhatatlannak tűnnek a különböző, az egyszerű halandók számára megfoghatatlan díjak kitalálásában. Aki figyelmesen átolvassa néhány bank szerződéseit olyanokkal találkozhat, mint hitelbírálati díj, hitelkeret-beállítási jutalék, folyósítási jutalék, ügyintézési díj, rendelkezésre tartási díj, előtörlesztési díj. Pénzintézete válogatja, hogy melyiket alkalmazza, s melyiket nem. Ezek legtöbbje valamilyen élő munka költégének részbeni megtérítését tartalmazza. Egy hitel bírálattal például két-három napot is foglalkozik a bank. Az ügyintézési díjat pedig általában olyankor számolják fel, amikor banknak a szerződésben foglaltaktól eltérő feladatot kell ellátnia. Így például beszerzik a tulajdoni lapot egy fedezetként felajánlott ingatlanhoz.

A díjak másrésze viszont a bank esetlegesen kieső bevételei miatt számolja fel. Ilyen a rendelkezésre tartási díj. Azt akkor kérik, ha az ügyfél a már megítélt hitelt nem veszi fel egy ideg. A bank ilyenkor ugyanis készenlétben tartja a pénzt, és nem helyezi ki más ügyfélnek. Így azonban kamattól esik el. Ezt pótolja a díj.

Az előtörlesztés díjjal hasonló a helyzet. Hiszen a bank a kamatot egy meghatározott összegre és futamidőre állapítja meg. Ha hamarabb fizetik vissza felvett összeget, vagy annak egyrészét, akkor viszont csökken a visszafizetett kamat is. Az előtörlesztés ugyanakkor többlet munkával, így plusz költséggel is jár.

Alapdíjat persze nem csak a távfűtött lakásokban élők kénytelenek kiizzadni. Hiszen például a Tigáz számlákon is megtalálható ez a tétel.
— Az alapdíjat a gázszolgáltatás folyamatos rendelkezésre állásáért a szerződéses évre vonatkozóan kell fizetni — válaszolta érdeklődésünkre a Tigáz sajtószóvivője. Győrösi Pál elmondta, az alapdíj nem csak a Tigáz számlákon szerepel, hanem a Magyar Energia Hivatal törvényi előírásainak megfelelően minden gázszolgáltató által kibocsátott számlán is megtalálható, mivel ez a sor a gázszámla törvényileg kötelező tartalmi elemét képezi.

A szolgáltatók között a legtöbb különleges díjjal valószínűleg a villanyszámlán találkozhatunk. Aki figyelmesen átböngészi miért is fizet, bizony olyan tételeket találhat, mint átviteli-rendszerirányítási díj, vagy kiegyensúlyozás díj. Az Eon Enegiaszolgáltató Kft. tájékoztatása szerint szénipari szerkezetátalakítási díj például a szénalapú erőművek hatékonyságának javításához járulunk hozzá. A kedvezményes árú villamosenergia-ellátási díjat a villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményes energiadíjának támogatására használ felja a rendszerirányító. De megfizetjük az átviteli-rendszerirányítás, az elosztás költségeit is. Mindezeket az úgynevezett rendszerhasználati díjak megjelenítését a számlán törvény írta elő.

A díjak másrésze viszont a bank esetlegesen kieső bevételei miatt számolja fel. Ilyen a rendelkezésre tartási díj. Azt akkor kérik, ha az ügyfél a már megítélt hitelt nem veszi fel egy ideg. A bank ilyenkor ugyanis készenlétben tartja a pénzt, és nem helyezi ki más ügyfélnek. Így azonban kamattól esik el. Ezt pótolja a díj.

Az előtörlesztés díjjal hasonló a helyzet. Hiszen a bank a kamatot egy meghatározott összegre és futamidőre állapítja meg. Ha hamarabb fizetik vissza felvett összeget, vagy annak egyrészét, akkor viszont csökken a visszafizetett kamat is. Az előtörlesztés ugyanakkor többlet munkával, így plusz költséggel is jár. Iratot sem keresnek ingyen A hivatalok útvesztőit járva is találkozhatunk első hallásra furcsának tűnő fizetni valókkal. Ilyen például az iratkeresési díj, melyet a földhivatalokban számolhatnak fel az ügyeiket intézőknek. Beszedését egy jogszabály írja elő — tudtuk meg a megyei földhivatal vezetőjétől. Szabóné Táczos Valéria elmondta: ez gyakorlatilag egy munkadíj. Akkor számolják fel, ha az ügyfél az irattárban őrzött dokumentumba, például egy adásvételi szerződésbe, jelzálogjog bejegyzésbe kíván beletekinteni. De akkor is kell fizetni, ha valaki semmilyen adatot nem tud, nem tudja egy ingatlan pontos címét vagy helyrajzi számát. -->